A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

xól és hegyitündérekrőL Itt lenn a ság szélén, ahol az alkonyi napsumegtörik a cseppfolyós arannyal pohár felületén, nehezen szület: legendák, a bor bár savanykás, gy tán épp azért)? józanitólag hat itt élókre. És a kuklai romokat épkori őrtorony maradványainak tják. * * • 1 várat a krónikák elsőlzben Rothin néven említik. De alig negyven múlva már magyar és szlovák neve közismert (Vöröskő, Cerveny Kaál. A későbbi okmányok Bibersgnak és Piberstaynnak írják, ami rakövet jelent. A vár ezen elnevee valószínűleg a Pila községet selő Vidra pataktól ered. lonstancia királyasszony halála n Vöröskő vára gyakran véltoztaturait. Egyidöben Trencséni Csák :é is birtokolta. Majd a Thurzó Iád tulajdonába került. A Thurzó srek, Elek és János voltak a régi jyarország első várurai, akiknek í ellentszalajtó érdemeikért, nem tütő főurak leveréséért, de pénzért, ilnyújtásért adományoztak várat, a szepességi bethlenfalvi Thurzó Iád bányász és pénzkölcsönző faía volt, amely egyaránt nyújtott jlt a magyar királynak és a cseh zita vezérnek is. л ércbányák fejlesztéséhez azona Thurzóknak nem volt elég éjük. Összeköttetésbe léptek tehát ílres augsburgi Fugger családdal, »ly ebben az időben már Európa ik legnagyobb bankárcsaládjának mltott, és Habsburg hűségéért fi rangot nyert. Ebbe a családba asodott be Thurzó János fia, srgyröröskő vára azonban csak későb., 1535-ben került Fugger kézre, lón Raymond, Antal és Jeromos, a мп Fugger testvér megváltják a at Thurzó Elek hitelezőjétől, Móré zlótól. * » * őzben alig tíz esztendő telt el a mohácsi vész óta. A török hadak elözönlötték Magyarorgot és nagyjából csak a hegyes ékek várai maradtak magyar kéu Fuggerék is felmérték a török zedelem nagyságőt. Pénzük volt 'en, ezért Fugger Antal földig romtatta a régi eródöt és helyébe új 'árat építtetett, melynek stílusában ílkozott a reneszánsz a gótikával, án érdekes itt megjegyezni, hogy r&r Albrecht Dürer, a híres német tó erődépítkezésről szóló müve pján épült fel. íz új vár építői már nem támasz-Itak tisztán csak a természetadta ielmi lehetőségekre. Elmés védelmi Ldszert építettek ki, amely úgyszól-i bevehetetlenné tette a várat. A tulajdonos Fuggereknek azonban gbízható helyőrség is kellett, helybeli várvédőket, szlovákokat és gyarokat, ha a török veszedelem ozódott, nem tartották ilyeneknek. történt meg az, hogy Nógrád ele után a Fuggerek elbocsátották a • szlovák katonáit. Helyükbe néme:et hívtak. t XVI. század vége felé új uraság tözik Vöröskőre. Az új tulajdonos ffy Miklós, az új magyar nemesség »viselője, a gyóri csata egyik gyölelmes hadvezére. És Vöröskő ez ktől kezdve a Habsburghú, népeles és hazaáruló grófi család székye marad. Egészen 1945-ig. I XVII. század második felében az utód, I". Pálffy Miklós,gróf, átépítteti a várat barokkstilusban s egyúttal meg is erősítteti. A majdnem négyszög alapzatú reneszánsz vár minden későbbi átépítés és rontás ellenére egész a mai "napig majdnem teljes egészében megtartotta eredeti arculatát. Voltak azonban idők, midőn a szabadság fegyverei erősebbeknek bizonyultak az erődöknél és bizony Thökölyi Imre kurucai, Bethlen Gábor hajdúi meghágták a vörösköi vár bástyafokát és kiűzték vagy elfogták a császárhű várurakat. Csupán II. Rákóczi Ferenc vitézei ostromolták eredménytelenül a várat 1705-ben. * * » A vész napjai elmúltak, a Pálífyakat messzire sodorta a történelem vihara. A németlelkü magyar főurak utolsó leszármazottjai 1945 tavaszán hanyathomlok menekültek SS legé'nyek, nyilastisztek, kis és nagy honárulók csoportjaival Nyugatra, itthagyva váraikat és 20 ezer holdas erdőbirtokaikat. Vöröskó vára ma új hivatást tölt be. Népünk apraját-nagyját tanítja. Tanítja megismerni a múltat, megismerni a nagy hősök és azok kis utódaiknak életét, tanítja tisztelni a múltból a szépet és jót, megvetni a rosszat. Szeretni jelenünket. » * * Avöröskői vár eredeti berendezése és gyűjteményei megmutatják, hogyan hanyatlott egy főúri család ízlése egyre jobban, hogy végül is a töltőtollal ellátott Iródiák kispolgári giccsekre leljen az utolsó Pálffynak szobájában. A berendezésnek legértékesebb részét a keramika, valamint a porcelángyűjtemények alkotják, mert a vár képgyűjteménye sem éri el a magasabb színvonalat. Az alapító I. Pálffy Miklós és Fugger Mária (Anna?) képein kívül néhány Rubens és Van Dyck másolat vagy szürke, inkább iparos, mint művészi alkotás látható. A plasztikából Houdon Voltaire-feje, egy Tilgner mellszobor és néhány apróbb faszobor, amely minden bizonynyal valami kolostorból került ide, válik ki a nagy szürkeségből. A várúri humanizmus értékes és érdekes megnyilvánulását csupán a vár középkorból fentmaradt ódon gyógyszertárában észleltem. Itt az ósdi polcok között, régi középkori aranycsinálók műhelyének rejtelmes, aranybaszőtt lila ködfátyola lengett jés egy pillanatig hinni akartam, hogy a porokat rejtő fiókok és fiolák gyógytartalma grófokon, lakájokon, laiktákon és parádéskocsisokon kívül a külső jobbágyok egészségét is szolgálta. A tágas urasági lakosztályok, a szűkös cselédszobák," az ízléstelen „salla terrena", a klnzókamra, deres és kaloda mind, mind a feudális várkastélyok szokványos egységét alkotják, és egy letűnt kor kezdeti haladó jellegéről, alkonyának dekadenciájáról és dicstelen kimúlásáról. A falu közepén álló pellengérrel, régi siralmak és igazságtalanságok kőbe meredt vádjával pedig lezárul a kör és vége egy történelmi leckének. S ha mindez, amit a feudális "kizsákmányolók a nép verejtékéből és véréből építettek fel, harácsoltak össze, vissza származott jogos tulajdonosára, a dolgozó népre, akkor ez csupán a történelem igazságszolgáltatása! Bars! Imre