A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

Advent Vladimir Vléek rendező filmje, amely Jarmila Glazarová neves cseh Írónő regényéből késztilt, családi tragédián keresztUl elemzi egy valachföldi tanya háború előtti életét, osztályhelyzetét. Történetének hőse Metúdek, a szerelemgyerek. Metúdek anyja, miután kedvesét, kitől gyermeke született, baleset következtében elveszti, feleségül megy egy öregedő kulákhoz, Juro Podesvához. A szép Frantiäka a kulák házában ébred rá, hogy roszszabb a sorsa mint a cselédnek, örökös szemrehányásban van része és gyermekét is üldözik. Metúdek egészen elvadul, mert nincs otthona, nem érez szeretetet. Többszöri kísérlet után végre FrantiSka végleg otthagyja a kulákot, hazamegy anyjához, l\ogy ha szegénységben is, de embert neveljen a fiából. A film művészi értékét öregbíti kiváló jellemábrázolása. Élő emberekként hatnak szereplői s emellett a film pártos alkotás. Művészi köntösben, egy család életének realista ábrázolásában bemutatja az osztályharcot, mely a dráma mozgató ereje. Juro Podevsa, a kulák, osztályának hú megszemélyesítője, önző, kapzsi, irigy, gőgös, parancsolni és másokat uralni vágyó természet, természetesen vallásos, de a betevő falatot is sajnálja mostohagyermekétől. Frantlüka az a típus, akinek életét elrontotta a letűnt társadalom. Rányomta az esett lány bélyegét, így egyéni szerencsével próbál emberhez méltó életet biztosítani fia és a maga számára. De az ö türelme sem végtelen; végül megtalálja az önálló döntés módját és minden körülménytől függetlenül saját kezébe veszi sorsa alakítását, Gustav Hilmar Podesva szerepében teljesen beleélte magát a kulák lelki világába, emellett nem torzította el a kulák alakját „túljátszással", ami sematikussá tette volna a filmet. A kulák azt hiszi, hogy 6 a legjobb em -ber, nem látja saját önző, álszent lényét. Nina Jiránková méltó partnere FrantiSka szerepében. A zalameai bíró Calderon de la Barca klasszikus spanyol drámaíró darabját filmesítette meg M. HeUberg, a Deía rendezője, A zalameai biróban. Története a parasztság, a jobbágyság öntudatosodásának, a spanyol parasztlázadásoknak, egy új rétegnek — a gazdag parasztság kialakulásának korába nyúlik viszsza. Ezt az új réteget testesiti meg Pedro Crespo, akinek házában tanyát üt II. Fülöp király hadvezére, don Lope tábornok. Ezredese, don Alvaro férfiúi szenvedélytől tüzelve Crespo szépségéről hires Izabella lányának ablaka körül settenkedik, de udvarlása mindig meghiúsul. Egy alkalommal legényeivel együtt alaposan megcsúfolják. A megszégyenített spanyol nemes boszszúra szomjazik. Hajnalban a sereg Elsők voltak Jurij Jegorov Elsők voltak cimü filmje azok tetteit örökíti meg, akik kora ifjúságukat háborús vihar, nélkülözések, forradalmi harc közepette élték le, úttörői voltak a szocialista építés korában élő nemzedék alkotómunkájának. A film szemlélteti, hogyan kovácsolódott a párt, az öreg lenini tipusú bolsevikok vezetésével egységes, nagy erőt képviselő tömbbé a forradalmi idők szovjet ifjúsága. Különféle csoportok, típusok vonulnak el előttük. Sokszor farkasszemet néznek egymással, bizalmatlanok az értelmiségiekkel szemben, viszont megfordítva: a diákszervezetek tagjai lenézik a műveletlen munkásifjúságot. A forradalmi harc azonban, ha különböző csoportokban is élnek, egy tömbbe tereli őket. A harc tüzében elválik a konkoly a búzától: lényegében csak két tábor marad: a forradalom híveinek, és ellenségeinek .tábora. Nemes esz-; mékhez hú diákok testvéri jobbot nyújtanak a forradalmi proletárifjúságnak és vállvetve küzdenek a fehér terror elLen. A film nem képe az orosz proletariátus forradalmának, de figyelemreméltó emléket állít azoknak, akik fiatalságuk legszebb éveiben nemes eszmétől és a jobb élet reményétől vezérelve mentek harcolni a szovjetországért, az új társadalmi rendszerért. Hősiességre, hazaszeretetre tanít, egyben lerója a kötelező tiszteletet a forradalmi Ifjúság úttörőinek. Lőricz László távozásakor legényeivel visszamarad, elrabolja Izabellát, legényei pedig Crespót teszik csúffá. A megbecstelenitett Izabellát katonának beállt bátyja megbosszulja. A súlyos sebet szen -vedett Alvaro nem tud tovább menni. A község közben bíróvá választja Crespót. Először szépszerével kívánja elsimítani a lánya becsületén esett csorbát, de mikor Alvaro sértően elutasítja a szép parasztlány kezét, kimondja a halálos ítéletet. Don Lope tábornok követeli ezredese kiadását, de a bíró megtagadja. Erre lövetni kezdi a falut, de szerencsére megjelenik a király. Megerősíti a bíró ítéletét, de helyteleníti, hogy az Ítéletet közben már végrehajtották és nem adták kl az elítéltet a katonai végrehajtó szerveknek. A zalameai biröt az igazság mindenek fölötti szeretetének dicsfénye övezi körül. A filmtörténet korhűen megörökíti a társadalmi fejlődést. Crespo, a legmódosabb paraszt már különbnek tartja magát az egyszerű pórnál. Önérzetét vagyonára alapítja és követeli, egyenjogúként tárgyaljanak vele a nemesek. Nem átall és nem tél korbácsot emelni a lányát ostromló csapodár don Alvaróra. A paraszt becsületére épp oly kényes mint a nemes. Egyedül a király előtt hajtja meg fejét. A legjobb alakítás И. J. Büttner Pedro Crespója, melyben tökéletes jellemrajzát adja az új társadalmi rétegnek. Pedro Crespo (H. J. Büttner) a zalameai bíró