A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1956-12-02 / 1. szám

A strahovi könyvtár teológiai terme i A volt refektörium Siard Nosecky freskóival eqy kolosTOR öicséRere Prága apraja-nagyja ismeri és büszke reá. Pedig szemre alig különbözik a cseh vá­rosok többi, barokkba öltözött kolostor­épületeitől, melyek a Habsburgokat, az ellenrefor­mációt és az elnemzetlenítést idézik fel az ember­ben. De a strahovi kolostor más, az a cseh nép szeme fénye. A kapun egyszerű tábla „Památník pí­semnictví”, a kultúrhagyományok emlékműve. Sem­mi több. De mi minden van e két szó mögött! Egy nagymúltú nép dicső és nehéz napjainak írott ta­­núlság tétele. A kolostor története már magában tanulságos. A XII. század közepén alapították a cseh királyok. Inkább erődnek mint kultúrgőcpontnak. Neve is nyugtalanító, harcról beszél, Strahov a résen len­ni kifejezést jelenti. A királyi várat lett volna hivatva védeni a nyugatról jövő támadók ellen. De lakói békés premontrei fehérbarátok lettek, akik szerették a könyveket. Az élet azonban zajlott, falakon belül és falakon kívül. Királyok és apátok ízlése változtatja a kolos­tor külső arculatát, a belsőt pedig a haladás. Strahov állandó átépítésben szenved „ad maiorem glóriám dei”. Elveszti gótikus arculatát, hogy a reneszánszot átlábolva a barokkban kössön ki. Annyira elveszti eredeti formáját, hogy az eredeti Přemyslek kora­beli román építkezéseket csupán egy néhány éve, az adaptálásnál fedezték fel. Innen indul el a prá­gai husziták kedvenc szónoka, Jan Želivský, itt áll a lázadók élére Ján Sicha, a híres iniciáléfestő, a rend kapitulárisa. A sötétség idejében is voltak szerzetesek, sőt apátok, kik kitartóan gyűjtötték az európai és cseh kultúra írott emlékeit. Hiába volt tűzvész, svédek vandalizmusa és bántó rosszakarat, a könyvtár át­vészeli a bajokat. És 1948 februárja után létrejött a kulturális hagyományok emlékműve Közép-Európa leghíresebb könyvtárával. Igen! Strahov a cseh kultúra emlékműve. Ez az emlékmű két, egymásba kapcsolódó részre van fel­osztva. Az első a múzeum, a második pedig a könyv­tár. NÉHÁNY szó a müzeumról A múzeum első vitrinjei a hazánk területén le­telepedett szlávok kezdeti kultúráját mutatja be, majd Cirill és Metód működésének eredményeivel folytatja. A kiállított anyag mesél a Přemyslek ko­rának kulturális törekvéseiről, az első cseh króni­kásról, Kosmasról, a XIV. század irodalmáról, le­gendákról és az első cseh énekekről. Itt látjuk Dalimil krónikáját, a IV. Károly császár korabeli költészet gyöngyeit, az Alpeseken inneni első egye­tem hatását, s Húsz János elődjeinek működését. Feltűnik a szatíra, ami az ellentmondások kiélese­déséről beszél. Majd következik a cseh nép hőskora, Húsz János fellépése és a huszita mozgalmak, aztán jön Chelčický és mások. A fehérhegyi csata a nemzeti elnyomás kezdetét jelenti. Komen­ský bujdosik és külföldre megy. (Comenius Amos János Sárospatakon is ténykedett jó ideig, mint a Rákócziak vendége.) Az ellenreformáció után a nemzeti ébredés korát ismertetik a vitrinek. Majd felvonulnak előttünk a XIX. század nagy cseh írói és művészei J. Kollár, Šafařík, J. K. Tyl, K. H. Má­cha, Aleš, Božena Němcová, Neruda, Hálek, Čech, Jirásek és mások. Itt vannak St. K. Neumann, Wolker, Olbracht, Fučík, Jilemnický, hogy többet ne említsek. Nem hiányoznak az épülő szocializmus írói és költői sem. És nem túlzás, hogy a látogató, főleg szlovák vagy magyar nem csupán múzeumot látott, de a cseh irodalom plasztikus keresztmet­szetén át megismerte a szabadságszerető és józan cseh nép lelkületét is. Íme a könyvtár A műemlék magva, a könyvtár, az első emeleten van elhelyezve. Járom az. ódon termeket, a teoló­gia termét, a természettudományok tárát, az orvosi és jogitudományok folyosója elvezet a filozófia ter­mébe. Elmés berendezéseket látok, glóbuszokat, ahol Ausztrália még csupán félsziget, Vimperkben nyom­tatott Koránt, pálmalevelekre írt indiai és jávai kéziratokat. De a könyvtár világhíre és becsülete nem az értékes kuriozitásokon alapszik! Hanem a 130 ezer kötet értékes művön, a közel 2000 darab kéziraton és az 1500 inkunábulumon (a könyvnyom­tatás esztendeje és az 1500 év közötti kiadványokat, ősnyomtatványoknak, inkunábulumnak hívják). Megtalálhatók itt az antik kultúra megértéséhez szükséges müvek értékes ősnyomtatványokban, ahogyan az első német nyomdákban megjelentek. Olasz nyomású őskiadványai Caesar, Cicero, Ovidius, Vergilius, Horatius műveinek. Sallústius, Taci­tus, Seneca, a filozófus, Petronius, Juvenalis és Martialis, a szatirikusok. Booaccio, Rotterdami Erazmus, Aquinói Szt. Tamás és mások, külföldiek és csehek. A strahovi könyvtár legrégibb művei közé tar­tozik a IX. század evangéliumának perga­­mens töredéke. Nem kevésbé értékes azon­ban a strahovi evangeliář. Az itteni ősnyomtatvá­nyok megvilágítják egyúttal az európai könyvnyom­tatás fejlődését is. Megtudom, hogy nem egészen húsz év múlva a könyv feltalálása után máris meg­jelenik 1468-ban Pilsenben az első csehül nyomta­tott könyv, a Trójai krónika. A fekete művészet gyorsabban honosodott meg Csehországban, mint Hollandiában, Franciaországban, Angliában vagy Bécsben. Angliát és Bécset különben Magyarország is megelőzte, négy illetve kilenc évvel. A pilseni nyomda megalapítását nyomon követik a további könyvnyomdák: Brünn, Prága, Kutná Hora... Aventíni Melantrich Jiří és harcos társai kivá­ló művelői voltak a cseh nyomdaiparnak, akik a cseh tudósok és irodalmárok eredeti és csehbe át­ültetett műveit nagy gonddal kinyomtatták. A strahovi cseh nyelvű ősnyomtatványok arra mu­tatnak, hogy bizonyos kivételektől eltekintve, a cseh irodalom a széles cseh polgári tömegek számá­ra íródott. Szép- és szakirodalom egyaránt. Hisz addig míg másutt legjobb esetben latin nyelvű müvek jelentek meg (szentek élete, egyházi filozófia vagy az antik világ költészete), Csehországban cseh nyel­­van orvosi könyvek, biblia, módszertan tanítók számára, iskolások számára illemtan és kertészek számára különböző kézikönyvek jelennek meg. De újságok és vitairatok is. Ez minden bizonnyal a huszita mozgalmak demokratikus hagyományainak hatásáról tesz tanúságot, de nem kis részben világos­ságot vet arra a fontos körülményre is, hogy még mi itt a Duna-medencében tatárral, törökkel, né­mettel és gyakran egymással életre-halálra vagda­­lózkodtunk, a Lajtán és Morván túl a polgárság széles rétegei már művelődtek, kialakultak a kultúrhagyo­mányok. És ezeknek a szeretete oly nemzeti ön­tudatot hozott létre, mely nem hetykén fokosra, de szerényen és megfontoltan az írott betűre épült fel. Így lehetett és így lett müveit nép a cseh nép, mely józanul szereti hazáját, hazája kultúráját, mű­emlékeit, amely nem gyújtja fel múzeumait és pro­vokátorok sugalmazására nem követ el bestialitá­­sokat. Strahov sok mindent megmagyaráz. Ez a kolos­tor jó iskolája a csehszlovák szocialista hazafias­­şâgnak, példaadóan hat mindnyájunkra, s bizo­nyítja, hogy a kultúrából fakadó megfontoltság egy nép egyik legszebb erénye. És érdemes ezt megjegyezni a gyilkosságra uszítóknak, óceánon innen és óceánon túl is, ahol a Potomac folyó part­ján még bölények száguldoztak, amikor már Prá­gában a Károly-egyetemen cseh professzorok és diákok cseh nyomdákban készült könyvekből szív­ták magukba a kultúrát. A strahovi kolostor minden tegnapi kultúremléké­­vel a mai ember holnapépítését segíti elő. ' BARSI IMRE k A filozófiai könyvtár

Next

/
Thumbnails
Contents