A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-02 / 1. szám
A strahovi könyvtár teológiai terme i A volt refektörium Siard Nosecky freskóival eqy kolosTOR öicséRere Prága apraja-nagyja ismeri és büszke reá. Pedig szemre alig különbözik a cseh városok többi, barokkba öltözött kolostorépületeitől, melyek a Habsburgokat, az ellenreformációt és az elnemzetlenítést idézik fel az emberben. De a strahovi kolostor más, az a cseh nép szeme fénye. A kapun egyszerű tábla „Památník písemnictví”, a kultúrhagyományok emlékműve. Semmi több. De mi minden van e két szó mögött! Egy nagymúltú nép dicső és nehéz napjainak írott tanúlság tétele. A kolostor története már magában tanulságos. A XII. század közepén alapították a cseh királyok. Inkább erődnek mint kultúrgőcpontnak. Neve is nyugtalanító, harcról beszél, Strahov a résen lenni kifejezést jelenti. A királyi várat lett volna hivatva védeni a nyugatról jövő támadók ellen. De lakói békés premontrei fehérbarátok lettek, akik szerették a könyveket. Az élet azonban zajlott, falakon belül és falakon kívül. Királyok és apátok ízlése változtatja a kolostor külső arculatát, a belsőt pedig a haladás. Strahov állandó átépítésben szenved „ad maiorem glóriám dei”. Elveszti gótikus arculatát, hogy a reneszánszot átlábolva a barokkban kössön ki. Annyira elveszti eredeti formáját, hogy az eredeti Přemyslek korabeli román építkezéseket csupán egy néhány éve, az adaptálásnál fedezték fel. Innen indul el a prágai husziták kedvenc szónoka, Jan Želivský, itt áll a lázadók élére Ján Sicha, a híres iniciáléfestő, a rend kapitulárisa. A sötétség idejében is voltak szerzetesek, sőt apátok, kik kitartóan gyűjtötték az európai és cseh kultúra írott emlékeit. Hiába volt tűzvész, svédek vandalizmusa és bántó rosszakarat, a könyvtár átvészeli a bajokat. És 1948 februárja után létrejött a kulturális hagyományok emlékműve Közép-Európa leghíresebb könyvtárával. Igen! Strahov a cseh kultúra emlékműve. Ez az emlékmű két, egymásba kapcsolódó részre van felosztva. Az első a múzeum, a második pedig a könyvtár. NÉHÁNY szó a müzeumról A múzeum első vitrinjei a hazánk területén letelepedett szlávok kezdeti kultúráját mutatja be, majd Cirill és Metód működésének eredményeivel folytatja. A kiállított anyag mesél a Přemyslek korának kulturális törekvéseiről, az első cseh krónikásról, Kosmasról, a XIV. század irodalmáról, legendákról és az első cseh énekekről. Itt látjuk Dalimil krónikáját, a IV. Károly császár korabeli költészet gyöngyeit, az Alpeseken inneni első egyetem hatását, s Húsz János elődjeinek működését. Feltűnik a szatíra, ami az ellentmondások kiélesedéséről beszél. Majd következik a cseh nép hőskora, Húsz János fellépése és a huszita mozgalmak, aztán jön Chelčický és mások. A fehérhegyi csata a nemzeti elnyomás kezdetét jelenti. Komenský bujdosik és külföldre megy. (Comenius Amos János Sárospatakon is ténykedett jó ideig, mint a Rákócziak vendége.) Az ellenreformáció után a nemzeti ébredés korát ismertetik a vitrinek. Majd felvonulnak előttünk a XIX. század nagy cseh írói és művészei J. Kollár, Šafařík, J. K. Tyl, K. H. Mácha, Aleš, Božena Němcová, Neruda, Hálek, Čech, Jirásek és mások. Itt vannak St. K. Neumann, Wolker, Olbracht, Fučík, Jilemnický, hogy többet ne említsek. Nem hiányoznak az épülő szocializmus írói és költői sem. És nem túlzás, hogy a látogató, főleg szlovák vagy magyar nem csupán múzeumot látott, de a cseh irodalom plasztikus keresztmetszetén át megismerte a szabadságszerető és józan cseh nép lelkületét is. Íme a könyvtár A műemlék magva, a könyvtár, az első emeleten van elhelyezve. Járom az. ódon termeket, a teológia termét, a természettudományok tárát, az orvosi és jogitudományok folyosója elvezet a filozófia termébe. Elmés berendezéseket látok, glóbuszokat, ahol Ausztrália még csupán félsziget, Vimperkben nyomtatott Koránt, pálmalevelekre írt indiai és jávai kéziratokat. De a könyvtár világhíre és becsülete nem az értékes kuriozitásokon alapszik! Hanem a 130 ezer kötet értékes művön, a közel 2000 darab kéziraton és az 1500 inkunábulumon (a könyvnyomtatás esztendeje és az 1500 év közötti kiadványokat, ősnyomtatványoknak, inkunábulumnak hívják). Megtalálhatók itt az antik kultúra megértéséhez szükséges müvek értékes ősnyomtatványokban, ahogyan az első német nyomdákban megjelentek. Olasz nyomású őskiadványai Caesar, Cicero, Ovidius, Vergilius, Horatius műveinek. Sallústius, Tacitus, Seneca, a filozófus, Petronius, Juvenalis és Martialis, a szatirikusok. Booaccio, Rotterdami Erazmus, Aquinói Szt. Tamás és mások, külföldiek és csehek. A strahovi könyvtár legrégibb művei közé tartozik a IX. század evangéliumának pergamens töredéke. Nem kevésbé értékes azonban a strahovi evangeliář. Az itteni ősnyomtatványok megvilágítják egyúttal az európai könyvnyomtatás fejlődését is. Megtudom, hogy nem egészen húsz év múlva a könyv feltalálása után máris megjelenik 1468-ban Pilsenben az első csehül nyomtatott könyv, a Trójai krónika. A fekete művészet gyorsabban honosodott meg Csehországban, mint Hollandiában, Franciaországban, Angliában vagy Bécsben. Angliát és Bécset különben Magyarország is megelőzte, négy illetve kilenc évvel. A pilseni nyomda megalapítását nyomon követik a további könyvnyomdák: Brünn, Prága, Kutná Hora... Aventíni Melantrich Jiří és harcos társai kiváló művelői voltak a cseh nyomdaiparnak, akik a cseh tudósok és irodalmárok eredeti és csehbe átültetett műveit nagy gonddal kinyomtatták. A strahovi cseh nyelvű ősnyomtatványok arra mutatnak, hogy bizonyos kivételektől eltekintve, a cseh irodalom a széles cseh polgári tömegek számára íródott. Szép- és szakirodalom egyaránt. Hisz addig míg másutt legjobb esetben latin nyelvű müvek jelentek meg (szentek élete, egyházi filozófia vagy az antik világ költészete), Csehországban cseh nyelvan orvosi könyvek, biblia, módszertan tanítók számára, iskolások számára illemtan és kertészek számára különböző kézikönyvek jelennek meg. De újságok és vitairatok is. Ez minden bizonnyal a huszita mozgalmak demokratikus hagyományainak hatásáról tesz tanúságot, de nem kis részben világosságot vet arra a fontos körülményre is, hogy még mi itt a Duna-medencében tatárral, törökkel, némettel és gyakran egymással életre-halálra vagdalózkodtunk, a Lajtán és Morván túl a polgárság széles rétegei már művelődtek, kialakultak a kultúrhagyományok. És ezeknek a szeretete oly nemzeti öntudatot hozott létre, mely nem hetykén fokosra, de szerényen és megfontoltan az írott betűre épült fel. Így lehetett és így lett müveit nép a cseh nép, mely józanul szereti hazáját, hazája kultúráját, műemlékeit, amely nem gyújtja fel múzeumait és provokátorok sugalmazására nem követ el bestialitásokat. Strahov sok mindent megmagyaráz. Ez a kolostor jó iskolája a csehszlovák szocialista hazafiasşâgnak, példaadóan hat mindnyájunkra, s bizonyítja, hogy a kultúrából fakadó megfontoltság egy nép egyik legszebb erénye. És érdemes ezt megjegyezni a gyilkosságra uszítóknak, óceánon innen és óceánon túl is, ahol a Potomac folyó partján még bölények száguldoztak, amikor már Prágában a Károly-egyetemen cseh professzorok és diákok cseh nyomdákban készült könyvekből szívták magukba a kultúrát. A strahovi kolostor minden tegnapi kultúremlékével a mai ember holnapépítését segíti elő. ' BARSI IMRE k A filozófiai könyvtár
