A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1956-12-09 / 2. szám

Két ismeretlen Kossuth-levél

Kossuth Lajos két leveléről — amelyek a reformkorból származó kézirati anyag átnézése közben már azért is magukra irányították a keresgélő figyelmét, mert Pozsonyban élő címzetthez szólnak — nemcsak a várossal való kapcsolatuk, de általános dokumentációs tartalmuk miatt is éretemes megemlékezni. Társadalomtörténeti látókörünknek és tájékozottságunknak bővítésére szolgál a velük való foglalkozás, az elemzésüknek szentelt idő.

Mind a két levél Pestről van keltezve s Pozsonyba Dobay Ágostonnak küldte őket Kossuth Lajos.

Mennyi minden mondható el róluk, mennyi nagyérdekű társadalmi, nemzeti és történelmi kapcsolatra eszméltetik olvasójukat.

Az első levélből megtudjuk, hogy Kossuth 1846 júniusának közepén Nagyszombatban felkereste Hieronymi Ottó főmérnököt s felszólította, vállalja el a tervezett fiumei vasút építésének előmunkálatait.

Hieronymi a pozsony—nagyszombati vasút üzemigazgatója volt, „tökéletesen kiképzett technikai kapacitás”, amint Kossuth írja. Mielőtt az ajánlatra választ adna, arra kérte Kossuthot, hogy küldje el neki a fiumei vonalat tervező vállalatnál már meglevő terveket. Kossuth visszatért Pestre és a terveket gőzhajón felküldette Hieronymihez. Azóta hat hét telt el, a főmérnöktől azonban semmiféle válasz nem érkezett. Ezért fordult tehát 1846. június 30-án Dobay Ágostonhoz, a belföldi fogyasztás irányítására alakult tömegszervezet,. a belföldi iparcikkek vásárlását, propagáló Védegylet pozsonyi fiókjának alelnökéhez s kérte, hogy lehetőleg személyesen adják át Hieronyminek a levélhez mellékelt sürgető megkeresést s szerezzen tőle legalább valami üzenetet vagy magyarázatot.

A második levélben — mintegy fél évvel az első után — Kossuth azért fordult Dobayhoz, hogy a pozsonyi Társaskör által a fiumei vasútra gyűjtött részvényjegyzésekkel kapcsolatban 283 fo.rintot, a részvények névértékének fél százalékát az aláíróktól vegye át és nekik a levélhez mellékelt 63 darab ideiglenes részvényt átadja.

Az első levélnek megvan a szó legjobb értelmében vett fogalmazási lendülete, kitűnik belőle írójának az a képessége, hogy nyomatékossá tudja tenni közléseit. A fiumei vasútról Kosstuh, a vasutat tervező társaság ügyvezetője, mint nagyfontosságú „vállalatunkról” beszél s megemlíti azt is, hogy Hieronymivel való találkozásakor ebben a kiváló képzettségű mérnökben egyúttal „szilárd lelkületű és nemzeti értelmű hazafira” talált. A mérnök kedvező válaszát a vállalatra nézve „életkérdésnek” tekinti, ezért nyugtalan, hogy többszöri sürgetésére egyetlen sornyi izenetet sem kapott tőle.

Kossuth óvatosan, de eléggé érthetően megemlíti, hogy leveleit alighanem az úgynevezett titkos levélellenőrzés veszi kezelésbe s kobozza el.

Ezzel a bizonyára megokolt gyanúval függhet össze Kossuth mindkét levelének első oldalán a címzett nevének és lakóhelyének teljes kiírása. Az első oldalnak felső szélén, a dátum felett ez

6

olvasható: Dobay Ágostonnak Pozsonyban.

Ilyesmi abban az időben általában szokatlan volt, mert a címzést, vagy az összehajtogatott és lepecsételt levélpapír üres hátlapjára, vagy a takarónak használt külön papírlapra írták, ha a levél postán ment. A Kossuth által használt címzés azt bizonyítja, hogy a leveleket valaki nyitva vitte mellékleteivel együtt, mégpedig bizonyáfa hajón. Kossuth első levelében azt is megírta Dobaynak, hogy mikor sürgetéseire nem érkezett válasz, „azon gondolatra jöttem már, hogy leveleim — nem tudom, mi okon — kezéhez (t. i. Hieronymiéhez) nem jutnak”. Dobayt dicséri, mivel felkeltette a pozsonyi iparűzők érdeklődését a készülő „iparműkiállítás” iránt, de sajnálja, hogy „a különben oly kitűnőleg derék pozsonyiak" késnek a kiállítási tárgyak eljuttatásával s nem mutatkoznak méltónak Dobay buzgalmához. •

A második levélből hiányzik minden érzelmi színezet, tisztán adminisztratív, mondhatni üzleti jellegű a vasúttársaság szempontjából. Jellemző módon tűnik ki belőle, hogy Kossuth, aki messzetekintő tervezések felvetője és irányítója, milyen fáradhatatlan aprólékos munkában is, maga készít másolatot a részvényjegyzéseket tartalmazó lajstromról Dobay számára, bevételek elszámolását és nyugtázását vállalja.

Milyen események foglalkoztatták a nyilvánosságot 1846 júliusában, tehát az első levél megírása idején? Júniusban indult meg a forgalom a budapest—váci vonalon gőzmozdonyokkal s ugyanebben a hónapban Pozsonyból a lóvontatású vasút már nemcsak Szentgyörgyig, hanem Nagyszombatig közlekedett. Ez a vonal volt a régi Magyarországon az első vaspálya, a váci vonal a második.

Pozsonyban akkor kaptak kedvet a XIX. század harmincas éveinek legvégén vaspálya építésére, amikor a Dunától északra a bécsi Rotschild-csoport, a Dunától délre pedig báró Sina érdekcsoportja nyert vasútépítésre privilégiumot. Pozsony és Szentgyörgy között 1840-ben kezdődőit a forgalom s 1846 végéig már Szeredig kiépült a vaspálya.

Közben a vállalatvezető részvénytársaság tőkehiány miatt nehézségekkel is küzdött, s Kossuth a negyvenes évek elején az általa szerkesztett Pesti Hírlapban felszólította a Pozsony vidéki nagybirtokosokat és pénzembereket, hogy vegyenek át,. jegyezzenek szükséges mennyiségű további részvényeket.

Kossuth leveleinek kétségtelenül van valami szuggesztív tartalma, amely elől nem zárkózhat el olvasójuk. Az vetette papírra szövegöket, aki nem is egészen két év múlva, 1848. március 3-án az akkori pozsonyi országgyűlésen a párisi februári forradalom hírére elmondott beszédében Bécsre is átterjedő, világtörténelmi jelentőségű társadalmi megmozdulásra adott ösztönzést. Ha

e leveleknek nincs politikai tartalma, de valami kiérzik belőlük abból a mozgatóerőből, amely megadta a lökést az 1948- as politikai jelentőségű cselekvéshez.

A politikai légkör 1846 júniusában két okból is feszült volt. Egyfelől azért, mert a haladó ellenzéki politikusok egységes reformkövetelésekben (kötelező örökváltság, a képviseleti rendszer átalakítása, felelős minisztérium) állapodtak meg, másfelől általános nyugtalanságot keltettek a galíciai parasztlázadásokról érkező hírek.

Kossuth közpályája eddig az időpontig a következőképpen alakult. Miután 1844 januárjában kénytelen volt megválni a politikai és társadalmi haladásért harcaló és példátlan népszerűségre szert tett Pesti Hírlap szerkesztésétől, közgazdasági szervező munkához lát a demokratikus erők összefogására; széles alapon bevon mindenkit a kor követelményeit megértő kis számú főnemestől a köznemesi reformhíveken át a polgárságig és a dolgozó népig.

Még a Pesti Hírlap szerkesztőjeként készítette elő 1841-ben a következő évben működni kezdő Iparegyesületet. Ennek feladata az ipari termelés fejlesztése volt.

Az osztrák ipari behozatalhoz szokott vásárlóknak belföldi iparcikkek vásárlására és fogyasztására való ránevelését szolgálta a Védegylet, mely Pozsonyban az országgyűlés tanácskozó termében 1844. október 6-án tartotta alakuló közgyűlését. Ezen Kossuth is jelen volt ,s őt választották meg a Védegylet igazgatójának. A titkosrendőrség szemében gyanús volt a védegylěti mozgalom (1845-ben közel 150 fiókszervezete működött), mert észrevette, hogy nemcsak kézművesek és kereskedők támogatták, hanem „a közönséges osztályhoz tartozó személyek" is.

Mivel a főurak uralmának támasza