A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-02 / 1. szám
Égő gépkocsik, felborított villamosok, szétlőtt házak jelzik a rombolást, az ellenforradalmárok barbár tetteit, a dolgozó magyar nép kárára elkövetett szörnyűségeit. Kiorzadna el e szörnyű kép láttär¥l8rTci ne kiáltana fel égő haraggal; Budapest vissza io ____ André Stil, a neves francia író, aki november havában Budapesten járt, a l’Humanitében az alábbiakat Irta: Ma reggel gyársziréna hangjára ébredtem fel. Tegnap túl későn, éjszaka érkeztem meg, nem is láthattam semmit a városból s rám nehezedett az aggódás a pusztítások miatt, melyekkel majd szembekerülök. Aki ismerte Budapestet, ezt a különleges szépségű és elragadó várost, amint úgy helyezkedik el a Duna szalagja mellett, mint selyemfonálra felfűzött gyöngysor, Budapestet, ahol francia ember nem maradt érintetlen attól a megindultságtól, hogy itt — a várost átszelő és mint egy belülről fényeket villantó folyóval — párizsi légkörre talált; aki az utóbbi napokban a szenzációt hajhászó sajtóban olvasta a leírásokat arról, hogy a magyar főváros még súlyosabb károkat szenvedett, mint amilyenekkel a második világháborúból kikerült, azt mélységes szomorúság fogta el. Amint ma végigjárom a Korvin-mozi környékét, az Andrássy út két oldalát, fájdalmas látványt nyújtanak a lefolyt harcok helyén a kizsigerelt épületek, a szétzúzott kirakatok és betört ablakok, az összevissza csavart lámpaoszlopok, az úttesten és a járdákon szanaszét heverő villanyvezetékek. Ma emberek jöttek ide, nagy Számban, hogy megdöbbenéssel észleljék a fasiszta zendülés következményeit. De reggel a gyári sziréna, mely első kapcsolatomat jelentette Budapesttel, helyes hangot ütött meg. Valóban, ami az embert az utcákon, a romok közepette elsősorban meglepi: az emberek tolongó-siető tömege, amint most újból munkába igyekeznek. Az utcák, a három nappal ezelőtt csaknem üres utcák feketéinek az emberektől. A munkának ez az újrakezdése sok tekintetben a bizalom újjáébredését jelenti. A magyar nép, a parasztság és munkásosztály óriási többsége már a zendülés kezdetétől fogva elhatárolta magát az ellenforradalmároktól s ezeknek csak az ifjúság egy részét sikerült meg szédíteniük. Amit meg kell majd magyarázni, a következő: hogyan engedhették magukat olyan mértékben zavarbahozni a munkások, *- miután annyi áldozatot hoztak a rendszerért, melyet a magukénak tudtak s miközben kárhoztatták a fasiszták zendülését, — hogy nem léptek fel erővel és határozottsággal e rendszer megvédéséért. És ez lecke lesz bölcsességből és éberségből mindazpk számára, akik a szocializmusért küzdenek. Ma az igazság útban van a győzelmes felülkerekedés felé. Sok munkás számára a fasiszta kegyetlenkedések brutális kirobbanása hozta meg az ébredést. Sokak szeme felnyílt azokban a napokban, amikor tombolt az elvadultság, Horthy és Hitler uralmának egyenes öröksége. Most minden oldalról hallom felsorolni azokat a terrorcselekményeket, amelyek minden becsületes ember lelkiismeretét felrázták. Ezekre még hosszasan vissza kell térnem, ma csak a legismertebbek közül említek néhány példát: Itt van Sziklai Sándor régi harcos meggyilkolása, aki részt vett 1917-ben az Októberi Forradalomban, 1919-ben a magyar kommünben, 1936-ban a spanyolországi harcban. Fiatal suhancok behatoltak lakásába, ahol apjával együtt tartózkodott. Az aggastyánt vele együtt legyilkolták. Vérontás színhelye a párt budapesti szervezetének székháza. Az épületet rendőrök egy csoportja védte. A fasiszták tüzérséget vonultattak fel, több órás harc után kierőszakolták a behatolást. Azután több mint 40 személyt mészároltak le, köztük Pap ezredest és Mező Imre elvtársat a magyar nép által különösen szeretett harcost, aki mint emigráns hosszú ideig élt Franciaországban és Belgiumban, és részt vett a spanyolországi küzdelemben. Budapesten a Városligetben nagyszámú harcost, megkínzásuk után felakasztottak a park fáira. Voltak esetek, hogy a gyilkosok, miután nem találták lakásán azt, akit előre összeállított listákkal kerestek, legyilkolták családját, ideértve a csecsemőket is. KÉTSZER AD, KI GYORSAN AD ■ Az NDK kik diákjai az összegyűjtött pénzt tanítójuknak adják üt. A szükségben mutatkozik meg az igazi barátság. Köztársaságunk népe elindította a segétyvo'natokat búzává! és orvossággal a szenvedő magyar dolgozóknak. , '' - ' ■
