A Hét 1956 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1956-12-02 / 1. szám
NÉPNEVELŐ MUNKÁNK i. A Csemadok mint kultúrszervezet hivatása, hogy a népi közigazgatási szervek irányítása meliett a lehető legmeszszebbmenő módon kivegye részét a népnevelő munkából. Hogy eddigi munkánk mennyire volt eredményes, azt meglátjuk akkor, ha számba vesszük a második és harmadik negyedévben kifejtett népnevelői tevékenységünket. Mindenekelőtt előadói ténykedésünkkel, az előadások útján végzett népnevelő munkával s annak értékelésével foglalkozom. A járási népművelési otthonok és a Csemadok közös rendezésében 1313 előadást tartottunk. Ezek többsége azt a célt szolgálta, hogy ismertessük dolgozó parasztságunkkal a haladó mezőgazdasági formákat és módszereket, továbbá, hogy szövetkezeti tagjainkat, valamint az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat a mezőgazdasági munkák helyes megszervezésére és idejében való elvégzésére serkentsük. Az eredmények eléréséhez főleg a tornaijai, zselízi és nyitrai járási vezetőségek járultak hozzá. Ezek helyesen fogták fel a népnevelő munka e formájának fontosságát és szoros kapcsolatot építettek ki a népi közigazgatási szervekkel. Sajnos még mindig vannak járási vezetőségek, amelyek mostohán kezelik az előadások kérdését, sőt azt teljesen elhanyagolják. Ilyen például a surányi, a füleki s a kékkői járás. Ezekben a járásokban az előadásokhoz a Csemadok helyi csoportjainak igen kevés, de mondhatnánk azt is, hogy lényegében semmi köze nincs. Nem járulnak hozzá az előadásokkal történő népnevelés fejlesztéséhez, sem mint szervezők, sem mint előadók. Nem aktivizálják helyi csoportjaink tagjait a tervbe vett előadások sikeres megtartása érdekében. Előadói tevékenységünk legfőbb hibája, hogy az utóbbi időben nagyon kevés gondot fordítunk az agitáciős jellegű előadásokra. így az a helyzet ál! elő, hogy népnevelő munkánk nem minden esetben mozgósít gazdasági feladataink elvégzésére. Találkozunk olyan esetekkel is, amikor járási vezetőségeink csak az előadások formális megtartására törekszenek, a tervet akarják teljesíteni, nem pedig a népnevelői munka fejlesztésének fontosságából indulnak ki. Nem szabad megelégednünk helyi csoportjaink jelenlegi munkájának színvonalával. Hiba volna, ha tétlenül néznénk, hogy nagyon sok helyi csoportunk ténykedése csupán - színjátszásra és műsoros esték rendezésére korlátozódik. Jobb, rendszeresebb munkára kell serkenteni a csoportokat, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az előadásokon keresztüli népnevelő munka eredményes legyen. A szakkörök munkája Egyik feladatunk, hogy az eddigi jó példák nyomán a községi népművelési otthonok keretében minél, több szakkört alakítsunk. Az itt végzett munka ered-16 ményességéröl és hasznosságáról szemléltetően beszél a rozsnyói irodalmi, fényképészeti, továbbá a szepsi gyümölcstermesztési szakkör. Itt, de több helyen máshol is helyesen értelmezték a szakkörök szerepét, mert nem csupán összeverbuválták az érdeklődőket, hanem biztosították a megfelelő szakkönyveket, a szakkérdésekben jártas körvezetőket és az előadókat. Főként pedig azokat az embereket nyerték meg a szakköri munkára, akik ez iránt érdeklődést tanúsítottak. Az őszi és a téli időszak a legalkalmasabb arra, hogy a szakkörök munkáját megindítsuk. Járási vezetőségeink helyesen fogták fel a szakköri munka jelentőségét és néhány kivételtől eltekintve már az őszi időszakban hozzáláttak a szakkörök szervezéséhez. A Népművelési Központ többféle segédeszközt bocsátott a szakkörök rendelkezésére. Anyag tehát van. A továbbiakban ügyelnünk kell arra, hogy a szakkörök megszervezésének igyekezete ne csupán szalmaláng legyen. A megalakított szakkörök munkáját irányítani kell. Segítsünk az esetleges felmerülő akadályok leküzdésénél és teremtsük meg a népművelési intézményekkel való együttműködés előfeltételeit. Irodalmi vitaestek s szerzői estek A februári választmányi ülés egyik feladatául tűzte ki, hogy a tornaijai jó példa nyomán több helyen szervezzünk íróink részvételével nagyobb szabású szerzői esteket. Bár a nyári időszakban az irodalmi vitaestek rendezése háttérbe szorult, — mennyiség szempontjából nézve eredményeink kisebbek az előző időszakban elért eredményeknél, — de ugyanakkor a minőség szempontjából a tornaijai példa nyomán szervezett szerzői estjeink túltettek valamennyi eddigi sikerünkön. Galántán irodalmi estet rendeztünk, ahol Štítnický elvtárs vezetésével szlovák és szlovákiai magyar írók vettek részt. Hasonló szerzői esteket tartottunk Somorján és Rozsnyón is. Külön k,i kell emelnünk a diószegi vitaestet, ahol Zápotocký elvtárs „Vörös fény Kladno felett” című könyvéről tartottak vitát. Ez alkalommal munkásmozgalmi kiállítást is rendeztek, melynek anyagát részben a Párttörténeti Intézetben szerezték be, részben pedig a környéken gyűjtötték össze. Ennek az irodalmi vitaestnek jelentőségét az is emelte, hogy megjelentek a járás területén élő öreg elvtársak, a munkásmozgalom régi harcosai, akik hozzászólásaikkal értékesebbé, közvetlenebbé tették a vitát. Kultúrbrigádok A nyári időszakban fő feladatunk az volt, hogy kulturális tevékenységgel is ekisegítsük az aratási munkák idejében \aló elvégzését. Ha összehasonlítjuk kultúrbrigádjaink tevékenységét a múlt évivel, megállapíthatjuk, hogy ezek idei tevékenysége tervszerűbb — a járási vezetőségek irányítása alatt állt, — és ennek következtében eredményesebb volt. Járási titkárságaink gondoskodtak róla, hogy a csoportok rendszeres fellépését ne akadályozzák különböző nehézségek. A járási népművelési szakosztályokkal együtt járműveket is biztosítottak a kultúrbrigádok számára. Megállapíthatjuk azt is, hogy sokkal több falusi csoport szerepelt, mint tavaly. Ez a tény visszatükrözi nemcsak kultúrmunkánk, de különösen mezőgazdaságunk fejlődését is. A falusi csoportok nyári szereplése ugyanis azzal magyarázható, hogy a mezőgazdasag gépesítése felszabadította parasztságunkat a hajnaltól késő estig tartó robot alól s így a kevésbé fáradt dolgozóknak még a legnagyobb nyári munkák idején is volt kedvük kultúrmunkát végezni. Csoportjaink fellépéseik alkalmával énekkel, tánccal, rigmusokkal és szavalatokkal szerepeltek. Igen jó hatást váltott ki az is, hogy egy-egy müsorszámukat az illető falu kiváló munkacsoportjának ajánlották, mert a jó munkások és csoportok kiemelése nagyobb igyekezetre serkentette a lemaradókat. Sajnos sok csoportunknál nehézségeket okozott az új műsoranyag hiánya. Ennek oka, hogy a Práca nem adta ki időben a „Jó mulatást” című műsorfüzetet. Ezt részben kárpótolta csoportjaink eddigi felkészültsége és kezdeményezőkészsége. Helyi csoportjaink ez év nyarán 520 brigádfellépéssel szerepeltek. Legtöbbször a tornaljaiak és a rimaszombatnak léptek fel. Szép eredményeket értek el a lévai, a zselízi, a nyitrai, a királyhelmeci, a rozsnyói, a nagymegyeri és a szenei járás helyi csoportjai is. Viszont bírálat illeti ógyallai és verebélyi járási vezetőségeinket, amelyek nem aktivizálták helyi csoportjainkat a nyári kultúrmunkára. Színjátszó csoportjaink eredményei a téli időszakhoz viszonyítva csökkentek. A nyáron csak nagyobb járási székhelyeken működő csoportok fejtettek ki tevékenységet s összesen 143 előadást tartottak. Általában megállapíthatjuk, hogy mind a népművészeti, mind a színjátszó csoportok kivették részüket k rájuk háruló feladatok teljesítéséből s ezzel elősegítették az aratási, cséplési és felvásárlási munkák sikeres, illetve eredményes befejezését. Az aratási munkák befejezése után hozzáláttunk a járási Csemadok-napok rendezéséhez, azzal a céllal, hogy így csoportjainkat megóvjuk a széjjelesés veszélyétől és a kultúrmunkát folyamatossá tegyük. A Csemadok-napok rendezése most van folyamatban. Ez ideig 19 esetben rendeztünk Csemadok-napot, melyen hetvenkilenc csoport szerepelt hosszabb-rövidebb müsorszámokkal. Pathó Károly, a Csemadok központi titkára
