Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
81 Körtvélyesi János püspök. 1592. Szegedi Kis István halálával hosszú időre megszakad a dunamelléki egyházkerület történetének fonala s a püspökök sora. Egyháztörténetiróink nem lévén képesek biztos adatokkal kitölteni a tátongó nagy hézagot, a sejtelemnek pókháló szálaival iparkodtak azt áthidalni. Átalánosan elfogadott nézet, hogy Szegedi után betöltetlenül állott a dunamelléki egyházkerület püspöki széke egészen 1607-ig;1 sőt vannak, a kik mint biztos tényt hirdetik, hogy „ez a dunamelléki superintendentia 1572-ben összekapcsolta magát a baranyaival és annak superintendensei által igazgattatott.“ 2 Ezen utóbbi állítmánynak némi valószínűséget kölcsönöz ama körülmény, hogy az alsó-dunamelléki egyházkerület még azután is, midőn már mind Baranyának, mind a Dunamelléknek külön püspökei voltak, hosszas időn át s a tényállást valódiságában ismerni hivatott egyének és testületek által is felső-baranyai superintendentiának neveztetik.3 A Dunamelléknek Baranyához csatlakozása, s annyival inkább az itteni püspökök által való igazgatása felőli nézetazonban egészen tarthatatlanná lesz, ha meggondoljuk, hogy Baranya Vörösmarti Illés után — az eddigi tudat szerint -— épen úgy püspökök nélkül volt, mint a Dunamellék. Ha valóban úgy volt, akkor miért csatlakozott volna ez amahoz ? s iniként igazgatták volna annak püspökei ? Kérdés azonban, hogy Baranya és a Dunamellék püspökök nélkül voltak-e a valóságban is? Aligha. A Protestantismus Szegedi és Vörösmarti után egyátalában nem hanyatlott nálunk, hanem inkább folyvást 1 A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes névtára az 1886-ik évre. 2 lap. 2 Tóth E.: «Magyar prot. eklézsiák históriája.» 282. lap, s utána Polgár Mihály: «Egyházi almanah az 1836-ik évre» 53. lap. Tormási János püspök is igy okoskodik: «Mivel a hercegszölősi synodusban a többek között jelen voltak Decsi Gáspár tolnai prédikátor és senior. Szováthi Gáspár budai prédikátor és senior, Csanádi János pesti, Tatár Mihály'patai, Skarica Máté ráckevei prédikátor: bizonyos ebből, hogy a Dunántúl laktak ennek a superintendentiának püspöuei Bakonyi után.» (Adalékok a dunam ref. püspökök életéhez. 1892. Pápa. 71.) 3) Kanizsai Pálfi János 1629-ben, a pozsonyi káptalan 1630-bai Simándi Mihályhoz küldött levelében „Episcopo Superioris Baroviae“■ nak titulálja ezt. Sőt még 1695-ben is a veszprémi seniorok felső-baranyai superintendensnek nevezik 1-ső Pataji Jánost, midőn azt püspökük fölavatására meghívják 3.
