Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

a püspök 1748. február havában a Helytartótanácsnál följelentette a nevezett lévitát tartó helyeket, közikbe sorozván Felcsúthot is, holott ennek azon időben prédikátora volt s istenitiszteletét Érdy András úr házában publice gyakorolta, — s kérte, hogy Fejérmegyét utasítsa oda, hogy a vakmerőket a királyi rendeletek iránti engedelmességre szorítsa.

Az 1748. május 28-án tartott megyei gyűlésen publikáltatott a püspök jelentése s a Helytartótanácsnak intimatuma; s ugyanakkor a kívánt vizsgálatnak a bepanaszolt helyeken megejtése végett megyei tisztviselők kiküldése is el lett határozva. Felcsúthon julius 21-én tartotta meg a vizsgálatot Gányi András szolgabiró s eljárásáról a következő jegyzőkönyvet terjesztette be:

„Infrascripti Judices damus pro memoria, quod nos conformiter ad gratiosos Excelsi Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici intimati Tenores, subsequamque eatenus

I. Cottus liujus aeque Gratiosam exmissionem ad sequentia Deutri puncta ab Introsertiş Testibus talem — úti sequeretur — omnimodam exegerimus Fassionem.

De eo Utrum?

Primo; Letett hiti után vallja meg a fatens, hogy mely régen lakik fölcsúthi helységben és tudja-e, hogy azon helységben lakos kálvinista kevés embernek volt-e prédikátorok, vagyis lévitájuk úgy oratóriumuk? és ha vagyon, hol szoktak összegyűlni és miképen folytatták eddig is a maguk áhitatosságukat? Nemde nem alcsúthi prédikátor szokott-e esküdtetni, keresztelni Fölcsúthon, fölcsúthi kálvinisták között ?

Secundo: Mostani prédikátort kinek hívják? mikép és kinek engedelméből jött Fölcsúthra és miképen él a maga hl vitaijában?

Primus fatens: Johannes Jánor, catholicus, Annorum 43, in possessione Felcsútli Colonus orphanorum Josepho Sajnovitsianorum, deposito praevio corporali juramento fassus est ad 1-um: Már 21 esztendeje, hogy felcsúthi helységben lakik, azon okbul tudja, hogy ennekelőtte 20 esztendőkkel sövényből font oratóriumok és egy Vörösegyházi nevű prédikátoruk vala a fölcsúthi kálvinistaságnak; de azon időben egy quartélos németnek agyonverése miatt az lakosok elszéledtenek, azért ment el Fölcsúthról, mert község kevés lévén, nem tarthatták és nem élhetett köztük. Az alatt oratoriumjok elpusztult, az mult pestisben pedig bizonyos Zádury nevű lévitát három vagy négy esztendeig azon egynéhány kálvinistaság tartott, de az is, hogy köztök nem élhetett, Csapdira vette lakását, a ki után mintegy öt esztendeig levitájok is nem vala, hanem ennekelőtte egy vagy

316