Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
314 asztalt és más appertinentiákat kihordottunk, azután adtuk ki a kulcsot. A mi a többieket illeti, parancsolatot vevén, hogy karokat és a felső mennyezetet, s más költségeket specificáljunk: specificálván extendált 456 fi., melyeket eö Excellentiája Ígérte in parat megfizetni. De minthogy Plebánus úr mind a két kart kivettette és applikálta is némely dolgokra, de parancsolat érkezvén, aztán egy darabig vissza kelletett adni; a mennyezetet ő tavaszszal leszedeti és visszaadja vasrostélyokkal együtt. A mi a harangokat illeti, privilégiumunk értelme szerint mindkettőt visszaengedte eö Excellentiája oly conditióval, hogyha valamely Signum rajtuk nem találtatok. De minthogy a kisebbiken kétfelől valamely effigies találtatott, jóllehet a régiek vették, de azt tőlünk abalienálta; a templom helye pedig nem méretett ki, hanem mind szélire hosszára akkorát csináljunk, a mekkorát akarunk, megengedte, de semminemű fizetést érte nem kíván, sem pedig legkisebb ceremóniára sem adigáltatunk. Az egy harangozásnak meg kell lenni processiókor. Elvett harangok helyett pedig öntettünk már, követ s meszet szerzünk, tavaszszal építünk. Kívánjuk az úr forgassa a kegyelmetek ügyét és szomorúsági után örvendeztesse meg, kívánjuk. Kegyelmetek jóakaró attyafiai szomszédi, a csákvári megilletődött ecclesia tagjai közönségesen. Csákvár die 29 novembris 1748.“ 2. „A Jesus által hozatott Békesség legyen minden Méltóságos kegyelmes földesurainkon, szívünk szerint kívánjuk. Mi mindnyájan, szegény fejehajtott együgyű jobbágyok és a helv. confession levő csákvári lakosok nagy alázatosan elvettük Méltóságos s kegyelmes gróf eö Excellentiájának, mint örökös földesurunknak consolatióval teljes kegyes grationálását Prédikátorunknak újonnan való behozatása eránt; azért mi is magunk megalázódásával szívesen megnyugszunk Méltóságos földesurunknak kegyesen kiadatott punctumok eránt, melyek közül 1. ez, hogy közöttünk levő öreg prédikátor Tiszteletes Acs János uram, minekutánna halhatatlan boldog emlékezetű Mgs kegyelmes földesurunk gróf eö Excellentiája kegyes engedelméből bejött közinkbe és szent hivatalát minden részben folytatta volna közöttünk öt esztendeig, végezetre az öregség és erőtlenség elérte úgyannyira, hogy hivatalát önként kívánná letenni és Mlgs földesurunknak engedelméből maga helyett mást hozatni, mivel a két utolsó esztendőt egész testének nagy erőtlenségével, kiváltképen nyelvének szólásra való nagy fogyatkozásával töltötte el;