Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

811

*7. Pátka. Hogy mily különféle és hazug címek alatt fosztották ki javaikból a szegény reform, egyházakat: kiáltó bizonyságai a pátkai egyházat érdeklő következő levelek:

I.

„Alább megírt praesentibus adom tudtára a kiknek illik, hogy pátkai helvétiai Confession levő lakosoktól bizonyos régi ezüst kelyhet tálocskájával együtt kezembe vevőn, és azt Méltóságos és Nagyságos Padányi Biró Márton veszprémi püspök eö Excellentiája parancsolatjából, hogy titulált Méltóságos úr is megtekinthetné, Veszprémbe magammal elvittem; oly conditiőval mindazáltal, hogy előbb titulált Mgs Püspök úr azt megtekintvén, a jövő vasárnapra (ha az ugyancsak ő kegyelmekének ítéltetik lenni) minden fogyatkozás nélkül az 5 kegyelmek kezébe vissza nem küldené, tehát adván teljes hatalmat ő kegyelmeknek, hogy csak ezen levelemnek erejével is annak az árát in dupló egy Ns vármegye Esküttye avagy Szolgabirája által minden erre teendő költségekkel és fáradságukkal együtt szabadon megvehessék eö Excellentiáján. Datum in Possessione Pátka. Die 3 Mártii. Anno 1749. Lenthi István veszprémi Vicarius Gralis.“ (Ép nemesi pecsét.)

II.

„Méltóságos Püspök, nekünk nagy jó s kegyelmes Urunk!

Nagy alázatossággal kényteleníttetünk Excellentiádat, mint kegyelmes jó Urunkat együgyü s alázatos instantiánk által requirálván búsítanunk. Bölcsen tudva lenni tudjuk Excellentiád előtt, hogy ezen proxime elmúlt martins havának harmadik napján Tisztelendő Pater gen. Vikárius Lenty István urunk szegény helységünkben visitátiónak okáért megfordulván: együgyü reformáta Eklézsiánkhoz alkalmaztatott sz. sákramentomi eszközöket, úgymint kelyhet és tányérocskát, hogy láthassa, tőlünk kiadni kívánta. Mely ebbeli kérésének Tiszt. Pater gen. Vikárius urunknak engedelmeskedni kívánván, erga reversalis, hogy akkor következő vasárnapra, mihelyest Excellentiádnak bemutatja, azonnal per fideles kezünkhöz visszaküldi. Mely edényeinket mindekkoráig nem kevés szívünk fájdalmával várván, kezünkhöz nem vehettünk. Nem gondolhatjuk micsoda okbul, holott mind Nemzetes Mészöly uraiméktól adatott nálunk levő tanú-bizonyság-levelekből, mint kiknek atyáiknak kegyes forgolódásukból s költségekből török háborúban csak mint egy üveg pohár oly corpusban lévén, annakutánna Rév-Komárom városában kuruc-világ előtt tiz-tizenkét esztendőkkel ötvös által, több matériát hozzá tétetvén, 60 ftokért renováltatták; mind pedig mostan is helységünk-