Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

211

Fölavatandók:

Hajdú János dabasi,

Szilágyi János szalk-szt-mártoni Klubec Pál, baracskai Szűcs Pál Bagi István okorági Pákozdi Mihály felcsúti,

Szőnyi Szikra János zámolyi,

prédikátorok.

Pápai János vaiszlói,

Diószegi István vezsenyi, házi predikát., akadémikusok. Szecsei Péter váraljai,

Pósfai János pátkai,

Pápai József szerdahelyi

A vita alkalmára ellenzékül csákvári Varjas János kecskeméti és Losonci István körösi professorok neveztettek ki, de az utóbbi hideglelésben szenvedvén, nem jelenhetett meg. Már közelgett az este, midőn a vizsgának és vitának vége lett, s a szomszéd helyekről begyülekezett számos nép jelenlétében a felavatás a szokott módon megtörtént. Ezután a papiakon az oklevelek kiadatván, az egész napon át bőjtölve fáradozó Atyák a szentmártoni egyház vendégszeretetéből asztalhoz ültek.

Két akadémikus: Pálfalvai Gergely anasszaui Hernbornban, és Pápai József Utrechtben nyervén fölavatást és oklevelet, ezúttal csak esküt tettek, hogy egyházi törvényeink és szokásainkhoz alkalmazkodnak, s felsőbbjeik iránt engedelmességgel viseltetnek.

Egyéb ügyek:

1. Monori András gyóni prédikátor az esküt letevőn, a cserháti Seniorságba bevezettetett.

2. Csete Mihály debreceni Senior külakadémiákra szándékozván, segélyezés végett az ekklésiáknak ajánltatnak.

Ezen év eseményei:

I. A derék és tudományos Molnár Mihály, ki a külföldi akadémiákról visszatérve, a kecskeméti egyház által választatott prédikátornak, majd innét néhány év múlva, testi gyengeségei miatt, önszántából Halasra ment, végre pedig a monori egyháznak adatott, de a hol szélhüdés érvén, nyolc napnál tovább nem viselhette a papi hivatalt. — hosszas testi szen- Aredései után február 15-dikén Kecskeméten, saját házacskájában meghalt.

II. Peleskei János kölesdi prédikátor az árvizek miatt a kecskeméti consessuson, hogy hallgatói vádaskodása ellen védelmezte volna magát, meg nem jelenhetett, de nem jelentek meg vádolói sem. Március havában tehát Kőrösre ment, kérni, hogy ügyében Ítélet hozassék. A Superintendens márc. 23-kán összehiván a közelében lakó Atyákat, a velők tartott tanácskozás következtében következőkről értesítő a kölesdi egyházat :

Földváiv : Adalékok. II.

16