Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
231 és annak ispánja, Fekete Sigmondnak megtiltották az állandóan Dráva-Fokon maradást azon oknál fogva, mert az ottani egyháznak soha sem volt helyben lakó prédikátora; azt azonban megengedték, hogy ennekutánna is, mint eddig, átjárjon oda a sz. szolgálat teljesítése végett. A markóci reformátusok (Domsits Antal alattvalói) és a drávafokiak ezelőtt Bogdására jártak templomba; elüzetvén azonban a prédikátor, innét kizárattak, de a bogdásaiaknak is megtiltatott a Fokra való járás. V. A virágzó eperjesi iskolában a grammatikán felül más tudományoknak tanítása királyi rendelettel tiltatott el. Világi uraink elhatározták, hogy az ágost. hitv. atyafiakat e baj elhárítása végett 0 Felségénél teendő fáradozásaikban támogatni fogják és költséggel segítik. Midőn tehát ezen évben Puki László feleségének junius 4-dikén Pécelen tartott halotti pompájára Superintendensünk meghivatott: a temetés végeztével Vay Ábrahám, Darvas József, Rádai Gedeon és más uraink körülvették kéréseikkel, hogy a nevezett célra a körösi és kecskeméti egyházak elöljáróitól eszközöljön ki 100 drb körmöd aranyat. A Superintendens félvén terhelni ezen egyházakat, Debreceni M. Jánost hívta Kecskemétre azon utasítással, hogy a Superintendentia pénztárából hozzon magával a 100 körmöd aranynak megfelelő 420 irtot. A dolog úgy is történt, s ezen összeg körösi lakos Ns Ónodi István által junius 15-dikén kézbesíttet-ett az akkor Pesten időző Vay Ábrahámnak. Később Vay Ábrahám, Darvas József és Rádai Gedeon aláírásuk és pecsétjükkel erősített kötelezvényükben megígérték, hogy eszközölni fogják, miszerint a 420 frtból 140 fórint a túlatiszai, ugyanannyi a tiszáninneni s 35 forint a túladunai Superintendentia által megtéríttessék. A megtérítés elmaradt, de O Felsége az eperjesi iskolának hajdani tanítási szabadságát még ezen évben visszaadta. VI. Augustus 14-dikén négy baranyai prédikátor, u. m. Dési Nagy-Király László kis-harsányi, Szoboszlaí János tótfalui, Bagaméri Mihály matyi és Gyarmati János palkonyai, a Superintendens által felavattatott és oklevéllel elláttatott. VII. September 4-dikén Pál falvai Gergely akadémikus látogatta meg a Superintendenst, átadván Beleznai János generális levelét, melyben őt valamely egyházra ajánlja. A Superintendens a bogyiszlói egyháznak ajánlotta a kihágó Ónodi Márton helyébe, kit a kalocsai papok — kiknek pártfogása tartotta eddig egyházi felsőbbségével szemben — épen most űztek el, mert ellenükben a földesúri jogokat illetőleg Festetics generálissal titkos összeköttetésben állott. A bogyiszlói egyház nem kelt pártjára, hanem készséggel elfogadta Pálfalvai Gergelyt s azt September közepe táján Pilisről elszállítván, a papi hivatalba beállította; nem ellenkezvén abban Bogyiszló urai, a kalocsai papok sem.
