Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

66

ceni, s aztán erdödi prédikátor és közép-szolnoki Senior.

1587-ben Debreceni Borégető Miklós.

Nem a dunamellékén született, de mert neve a tolnai tanítók sorában senki által nem emlittetik, jónak láttam neki is helyt adni, hogy elmondhassam róla, hogy 1589-ben tolnai tanító volt.1 Nyomtatásban megjelent műve: „Oratio adversus purgatorium pontificium, quod non solum Christi crucem evacuat et contumeliam Dei misericordiae non ferendam irrogat, sed in Universum fidem nostram labefacit et evertit Nicolaus Borégető. Witebergae 1588.“ Ajánlva debreceni M.Mihály beregszászi prédikátornak. 1587-ben Tolnai Sütő — Artopoeus — István.

Tolnai tanító volt 1581-ben, később csopaki prédikátor és a veszprémi traktus Seniora. A dunántúli egyházkerületből kiszakadt és hozzánk csatlakozott külsősomogyi egyházak lelkészeinek 1629-ben 5 adta ki az elbocsátó levelet.

1587-ben Tolnai Szabó — Sartorius — János.

Tolnai tanító volt 1590-ben, 1626-ban pedig Duna- Patajon lelkészkedett.

1587-ben Baranyai Decsi János.

Decsi Csimor János alapos készültségével, tudományos ismeretei gazdagságával, s úgy a tanítás, mint az irodalom terén kifejtett fáradhatlan munkásságával a magyar tudományosság férfiai közt oly állást vívott ki magának, hogy méltán nevezhetjük őt hazánk XVI- dik századbeli egyik legtudósabb, legmunkásabb, tán legszellemesebb és legtöbb oldalú Írójának. Tanult Tolnán, Debrecenben s Kolozsvárott, hol losonci Bánffy Farkas ismeretségébe jutván, ez a fiával kiküldte Németországba. Moldván, Lengyel- és Poroszországon át kerülve jutott el Wittenbergbe, hol Bánffy Ferenc mellett több magyar főúri ifjakat is tanított, s a mit tanított, valamint utazását is Boncidáról elindulásától fogva Wittenbergbe érkezéséig pontosan leírta. Haza jővén, Erdélyben telepedett meg s magát — mint Hunyadi Ferenchez, Báthori Zsigmond fejedelem tudós udvari orvosához 1596. aug. 16-án irt levelében mondja — egészen ezen ország díszítésére szentelte, azt gondolván, hogy kibujdosott rokonaival együtt ott majd tanul-1 «Nicolaus Borégető Wittenbergus kálvinista mesterünk Tolnán a riisputatioban afféle cigánykodásokat — mint valami fő tudományt — regulákkal tanitotta s Íratta velünk, mint egy öt vagy hat árkus papirosig.» Vörösmarti Mihály önéletirata. Ipolyi A. 25. 1.