Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

Az egyházak visitálását tiltó rendelet a megyékhez meg­küldetvén, a róni. kath. papság nagy örvendezéssel fogadta azt, s innét történt, hogy a váci főhelynök: Káló Ferenc, a plebánusokhoz s más egyházilag alárendeltjeihez már junius 7-dikén körlevelet bocsátott Althán Károly püspök nevében, melyben értesíti őket, hogy a lutheránus püspök visitatiója alkalmával erősen megsértvén ő Felségét, ez okból a Hely­tartótanács által kegyelmesen eltiltotta a Superintendensek­­nek eddig visitatió szine alatt végezni szokott egyházlátoga­tását, úgy szinte a predikánsokirak a kath. plebánusok flliáiba kimenését is. Egyszersmind komolyan meghagyta az esperesek­nek és plébánosoknak, hogy kerületeikben vagy plébániáju­kon azok részéről mihelyt kihágást vesznek észre, azt minden késedelem nélkül egész körülményességgel jelentsék a püspöki Consistoriumnak. (Lásd Sup. j.-k. 1. kötet 381. lap.) II. Dámány András /'.-baranyai Senior május 17-dikén kelt levelében jelenté a Superintendensnek: 1. A siklósi egyház a Bécsbe való gyakori utazgatás fára­dalmai és költekezései után a Helytartótanácstól kétszer is nyert engedélyt imaháza megújítására, de a megye minden­képen útját állja az újításnak és az Alispán (mint beszélik, jezsuita-fajzat) azt mondá, hogy ő a királyi rendeletnek ellenébe fog járni, ha hatszor vagy tízszer kiadja is azt a királyné. Julius végén tehát követei által ismét megkereste földesurát Batthyányi Lajos grófot, pártfogásáért esedezvén, de vigasztalás nélkül tértek haza ezen hó 31-dikén. 2. A siklósi uradalomban élő prédikátorok újabb sanyargattatást kénytelenek tűrni. A papi földek jövedelme ugyanis eddig mindenféle tizedtől mentes volt; a közelebbi időben azonban a siklósi gazdatiszt minden prédikátort kilen­ced alá fogott és utánna a tizedszedő tizedet követelt tőlük, azt mondván: hol van kilenced, ott van tized is. Kern használt a prédikátorok felfolyamodása, melylyel az egyházi és papi szántó­földeket az adózás alól kivétetni kívánták; a felelet ez volt: mutassanak szabadalmat és melyik király vagy földesúr aján­dékozta azokat a földeket az egyháznak? ki tette mentessé a kilenced és tized alól? 3. A vaiszlói és hogdásai elnyomott egyházaknak Bécsbe sűrűn járó követei azt a választ nyerték, hogy megvigasztal­­tatásukra rendeletek küldettek a megyéhez; de azok mindeddig nem hajtattak végre. Mindkét helyre plébános állíttatott, s az élvezi a predikánsnak eddig adni szokott lizetést. A prédi­kátorok kiszorultak lakhelyükről is, s az istenitiszteletet magán­­házban végzik. Meddig maradhatnak igy is? nem tudni, mert a hogdásai prédikátor naponta ki van téve a pápisták támadásai­nak; a budai barátok javainak igazgatója Demkovics pedig rá­parancsolt a szegény vaiszlóiakra, hogy mikorra ő Vaiszlóra

Next

/
Thumbnails
Contents