Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
189 egyezett bele, — a zavar nűttön nőtt, s utoljára is a Jászkerületi rkath. vallási! Alkapitány Nagy Mátyás vetett annak véget, erősen ráparancsolván Berényi Istvánra, hogy távozzék Kisérről, mert ellenkező esetben vizsgálatot indít ellene, s mig ez megtörténik, Egerbe kisérteti. A fenyegetés használt, s Berényi oda hagyta Kisért; az egyház pedig pártkülönbség nélkül abban egyezett meg, hogy az elbocsátott prédikátor helyett másikat kapjon. A Superintendens két egyént ajánlott, és pedig első helyen ismét Gyöngyösi Jánost, s aztán Dobrai Mihályt, de a kisériek semmiképen nem voltak rábirhatók, hogy akár ezt, akár amazt elfogadják, hanem átalkodottan a fóti prédikátort: Simoni Andrást kívánták maguknak. Kívánságuknak azonban erősen akadályára szolgált, hogy a fóti ekklésia jóval ezen idő előtt megmarasztotta már a jövő évre is ezen prédikátorát, s ez szavát adta, hogy maradni fog. S e mellett a fóti ekklésia saját védelmére felhozta azt is, hogy neki sok gondja, fáradsága és költekezésébe került, míg magának ezen prédikátort megszerezte; sok költséggel sokáig és számos helyen keresett annak feleséget; sok költségébe került a papiaknak a prédikátor kívánsága szerinti megújítása, sőt alapjából újon építése. Mindezeket pedig azon reményben tette az egyház, hogy prédikátora hosszabb ideig marad a fóti és ama szegény árva egyházak szolgálatában, melyekben a közönséges istenitisztelet tartás egészen betiltatott. Minthogy Simoni András csak harmadik éve paposkodik a fóti ekklésiában: mi jogon történhetnék, hogy ily hamar elhagyja azt? Ezen okoknál fogva erősen ragaszkodott ahoz; de végre is engedett a Superintendensnek, ki szépen eleibe terjesztő, hogy a kiséri lakosok közt levő sajnos egyenetlenség nem csillapítható le máskint, mint ha Simon András adatik nekik prédikátorul, kit mindkét párt hajlandó elfogadni. Midőn azonban a fóti egyház lemondott jogáról, lemondását azon feltételhez kötötte, ha neki meg a jelenlegi paxi prédikátor Veszprémi Ferenc engedtetik át. Ugyanezt kívánták az istenitisztelet végett Fótra járni szokott veresegyházi, szentmiklósi és hartyáni árva ekklésiák is, s e kívánságukat pecséteikkel erősített s a Superintendenshez küldött levelükben ki is jelentették. A Superintendens nem volt hajlandó kívánságukat teljesíteni s Gyöngyösi János Seniort ajánlotta nekik, de hiába: s ép így hasztalan ajánlotta Dobrai Mihályt is: egy akarattal csak Veszprémi Ferenc mellett állottak. De a fótiak kívánságának Gyöngyösi János Senior is a Traktus majd minden prédikátorával ellene mondott azon okból, mert Veszprémi Ferenc felesége az egész vidéken rosszhírű asszonynak tartatik, ki a Traktusnak gyalázatára lenne, s a predikátornélsnak szégyenleni kellene őt.
