Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

.

176

Fejérmegyénél a protestánsok mint eretnekek ellen következő följelentést tett:

„Tekintetes Vmegye! Tisztelendő kegyes Pártfogó uraim !

A mit ezen megyében a kegyelmes királyi rendeletek ellen a vallás dolgában az ágost. és helv. hitvallást követők vétenek, mindazt a Tts megyének alázatosan bejelenteni kötelességemnek tartom, hogy azokra nézve vagy maga a megye tegyen megtorló és gátló intézkedéseket, vagy ha úgy véli szükségesnek, azokat a Mgs Helytartótanácsnak följelenteni méltóztassék. A következőket tartom följelentendőknek:

1. Szabad-Bottyán vagy köznéven Csikvár helv. liitv. lakóinak emberemlékezés óta nem volt helyben imaházuk, hanem Bottyánra szoktak istenitisztelet végett járni; a közelebbi évben azonban ők is sövényből imaházat csináltak maguknak. A sz.-bottyániakról azt is beszélik, hogy minden innepnapon dolgoznak; közelebb pedig, tegnap, a Krisztus testének innepén majdnem mindnyájan kaszáltak.

2. Az újonnan telepített Ondódra, két évvel ezelőtt u. n. lutheránus lévita vitetett, ki a felekezetebeli embereknek magán házban előimádkozik és prédikál.

3. Csabdi nemesi birtokon (praedium) Ádám Pál úr harangtornyot csináltatott, és ámbár ő maga ágost. hitvallású, mindazáltal — nem tudom mit gondolva — házában helv. hitv. lévitát tart, ki nevezett Ádám Pál házában mindkét felekezetű embereknek vasárnapokon prédikál, s köznapon imádkozik. Az ágost. hitv. szerinti istenitiszteletet a tordasi prédikátor szokta végezni.

4. Gárdony nemesi birtokon a helv. hitvallású közbirtokosok és más lakosoknak mindeddig nem volt imaházuk, hanem istenitisztelet tartás végett Csúzi János pákozdi prédikátor szokott hozzájuk járni. A közelebbi Szent-György napkor azonban Levitát vittek maguknak.

5. A baracskai közbirtokos urak most már szinte ref. Levitát tartanak, ki házankint könyörgéseket tart és prédikál. A temetések alkalmával harangoztatni szoktak. Pedig hogy mindez nem szabad, világosan látható az e tárgyban 4 év előtt kiadott és a megyén kihirdetett rendeleté és intézkedéséből a Helytartótanácsnak.

6. Balogh Judit úrnő, néh. Gányi István ref. vállású özvegye unokáit, u. m. Tóth Péter és Gányi Susánna - mindkettő róm. kath. — 18 éves leányát Klárát, s úgy' szinte Vas István és Gányi Sofia — hasonlóképen mindkettő róm. kath. — leánykáit, a 11 éves Juliannát és a 9 éves Lidiát magánál tartja. E leányokra nézve többször kértem és intettem nevezett úrnőt, hogy7 engedje őket a