Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

térfogatának és anyagának megvizsgálása végett: ezen egyház a püspök embereit be nem várva, templomát a toronynyal együtt kőből fölépítette.

1744-ben a templom falait ki viliről nem vakoltathatták be, de padokkal még azon évben fölszereltetett. Midőn pedig nevezett püspök a pestmegyei egyházakat visitálá, a vecsei egyházat is meglátogatta 1745-ben, s ekkor alázatosan kérte az a püspököt, hogy engedné meg a templomot kívülről is bevakoltatni, hogy az esőzések ne rongálják. De hasztalan kérték, sőt megtiltotta csak egy kanál vakolatnak is a falra vetését. Ott állnak tehát hiába a falhoz állítva a kőmíves állványok.

III. Néhány baranyai prédikátor engedelmeskedve a Superintendens és Atyák által hozott, s a Senior Keszi István által körlevélben tudtul adott rendeleteknek, a felavatás és minősítés megnyerése végett Kőrösre mentek. A Superintendens magához hivatván Mocsi István helybeli prédikátort és Losonci István professort, ezekkel együtt a megjelenteket a heidelbergai kátéból hosszasan kikérdezte és miután a papihivatalra alkalmasaknak Ítélte, felavatta és bizonyítványokkal ellátta őket. Neveik:

Rőtfalusi Miklós csúzái, Dáni György laskói,

Isai András sepsei, Csontos Sámuel daróci,

Hamvai Mihály veresmarti prédikátorok.

Fölavatás végeztével a Superintendens által megvendégeltettek, s aztán haza utaztak.

IV. A Helytartótanács a protestánsokra átalában kedvezőtlen következő rendeletet bocsátott ki s hirdettetett Pestmegyében:

„Az akatholikusoknak többször megismételt abbeli panaszára, hogy oratóriumaik javítása nem engedtetik meg nekik, ő Felsége január 27-én kelt rendeletében kegyelmesen engedélyezi, hogy az akatholikusok ama helyeken, hol közönséges istenitisztelet tartásra szabadsággal bírnak, oratóriumuknak halaszthatlan javítását eszközölhetik ugyan, mindazáltal úgy, hogy a megyei hatóság által megvisgáltassék és helybehagyassék. így is azonban csak az előbbi alakban és terjedelemben történhetik meg az újítás. A hol pedig az előbbi oratóriumot bővíteni vagy valami uj építkezést tenni akarnak, ott az akatholikusok a királyi beleegyezés és kegyelmes engedély megnyeréséért ő Felségénél könyörögni kötelesek. Ellenkező esetben súlyos megrovás alá esnek, és az így emelt épület leromboltatik.

Mely kegyelmes rendelete ő Felségének fent címzett Uraságtoknak oly célból hozatik tudomására, hogy azt a megyéjük kebelében létező és közönséges istenitisztelet