Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
169 óvassanak, és annál pontosabban megtarthatók legyenek, szükségesnek ítéltetett, hogy azokat Senioraink mindegyike a maga Protokollumába bevezesse, és valahányszor valamely új egyén a mi társaságunkba befogadtatni kívánja magát, tudomására juttatni el ne mulaszsza, nehogy a rendetlenkedők és hanyagok e szabály-rendeletek nem ismerésével mentegessék vétkeiket.“ (Lásd Sup. j.-k. 1:275—282. 1.) A Superintended március 21-én Seregélyesre menvén, Kecskeméten megállapodott, és e rendszabályokat közölte Ölvedi András prédikátor és seniorral, kérvén, hogy közölje róluk való véleményét. Az helyeselte azokat, s hogy fogana- j tosításukhoz beleegyezését adja, erre nézve pár sornyi bizonyítványt is adott a Superintendensnek: „Arról is testálok, hogy Tiszteletes Superintendens uram kegyes Sollicitudoját, in corrigendis moribus et vestiţii Ministrorum et Rectorum scholarum, igen approbálom. Kecskemét die 21. marţii 1745. Ölvedi András ven. Tr. Ivecsk. Senior.“ Ölvedi András a seregélyesi Consessusra nem menvén el, ezen bizonyítványát a Superintendens közölte az ott megjelent Atyákkal, kik a fentebbi rendszabályokat szinte helyeselték, az egy Csúzi János pákozdi prédikátor és vértesaljai assessor kivételével, ki a prédikátorok feleségeire vonatkozó rendeletet kifogásolta és pedig azon okból, hogy neki nemes származású felesége van, kit a nemesi előjogoknak örvendő asszonyságok szokása szerint való ruházkodás megillet, s őtet, valamint a hozzá hasonló többi papnékat is azokkal egyforma díszes ruhába járatni illik. — Győzött azonban a többi Atyák szavazata, s a Superintendens az elfogadott rendszabályoknak egy-egy példányát átadta a Senioroknak, és megbízta őket. hogy az igazgatásuk alatt levő ekklésiákban köröztessék, s ekként a prédikátoroknak és tanítóknak tudomásukra juttassák. A felső-baranyai Senior Dámány Andráshoz küldött példányba pótlólag még a következő szavak Írattak : „Minthogy fájdalmasan értettük, hogy Baranyában találkoznak némely prédikátorok, kik rendetlen és botránkoztató életet folytatnak : annálfogva azon Traktus Seniorának meghagyatik, hogy az ilyenek ellen vizsgálatot indítson, annak eredményét a Superintendenssel közölje, s majd aztán ennek intézkedéseit és rendelkezéseit foganatosítsa.“ A consessus Atyáinak tudomására esvén, hogy Molnár Mihály betegeskedése folytán a sz. hivataltól félrevonult, és ezen időben Halason magánéletet él: a Superintendens hosszas rábeszélései után a monori ekklésia által prédikátorul fogadtatott el A tolnai traktus Seniora Sallai András élőszóval s egész körülményességgel előadta némely atyafiaknak súlyos hely-
