Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

minden serénységgel eljárjon. Végeztetett Fülöpszálláson Presbyterialis Consessusunkban 12. íebr. 1744.“

Ezek után az Atyák egyéb egyházi ügyek elintézésében fáradoztak egész 13-ika késő estéjéig. Jelesen:

1. Veszprémi Ferenc az lacházi egyháznál tartozásban levő pénzbeli követelésének elintézését kérve, március 3-án a helyszínén megjelenés s ott vizsgálattétel végett kiküldettek: Gyöngyösi János cserháti Senior, Debreceni K. János, Buúz József és Szönyi Virágh Mihály Assessorok.

2. Vitéz Ferenc szalkszentmártoni tanító panaszolja, hogy az ottani prédikátor, Liszkai Miklós, gyakori bosszantásai miatt a köteles ideig nem maradhat, s az egyház elöljárói beegyezésével maga helyett egy általa fizetendő egyént állít a tanítóságba. Végeztetett:

„A szalkszentmártoni ekldésiának intimaltatik ad vitandas ulteriores contentiones, de facto excontentálja exrektor Vitéz Ferenc ifjat az első esztendőbeli fizetésnek rendje szerint, és tisztességes testimoniálissal bocsássa el az úr nev.ében. In Consessu nostro Presbyteriali Fiilöpszállásini habito. 12. febr. 1744. Extradatum per Johannem M. Debreceni Scribam generalem.“ (L. S.)

3. Felsőbaranyai Senior jelenti az Atyáknak, hogy a túl a dunai Superintendentiához tartozó belsősomogyi ekklésiák Seniora Körösi Ferenc a séllyei és okorági ekklésiáinkat felettébb állítja, és mindenkópen azon van, hogy azokba egy Kardos Mihály nevű alkalmatlan és nyughatatlan vérű egyént prédikátorul behelyezzen, s ennek segélyével aztán Superintendentiánktól elszakítsa őket. Maga Kardós Mihály pedig ezen ekklésiákat sűrűn látogatja, s álnok beszédével a lakosság lelkét elszédíteni és magához hajtani igyekszik azon ürügy alatt, hogy Séllye és Okorág Somogymegyében feküsznek; a mi ámbár így van, de másfelől az is bizonyos, hogy ezen ekklésiák filiálisai: Varida, Ivány és Monos-Okor a felsőbaranyai Senior felsősége alatt Baranyában feküsznek, s ha elszakíttatnak Séllyétől és Okorágtól, magukban prédikátort tartani elégtelenek. A séllyei és okorági ekklésia is emberemlékezet óta a felsőbaranyai Seniort ismerte följebbvalójának.

Ezen okoknál fogva az Atyák hivatalos pecsétjükkel erősített levelüket küldték Tiszt, Deáki Istvánhoz, mint ama részek Seniorai fölött álló első Seniorhoz, (qua Seniorem in ista Régióné Primarium coeteros Seniores moderantem) becsülettel megkérvén, hogy nevezett Körösi Ferenc Séniort és Kádas Mihályt, mint alkalmatlankodó és nyughatatlan embereket komolyan intse meg, hogy nevezett ekklésiák csábítgatásával hagyjanak fel, ellenkezvén az a tisztességgel, de Canonainkkal is, mint láthatni az egyházi törvények 1:13. és 14. §-ból.