Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)

ellen vétők kellőleg biintettessenek. Annálíogva fentcímzett Uraságtoknak az illető okmányok csatolása mellett rendeljük, hogy a legközelebbi köz- vagy részgyülésükön (generalis vei particularis congregatio) az említett Ministerek, mint illetéktelen birák által hozott elválasztási Ítéletet nyilvánosan semmisnek és érvénytelennek nyilvánítani, és ezen felül a C) alatti Ítéletnek magukat aláírtak, s még a más megyében lakó és joghatóság alá tartozó Diószegi Mihály és Gicei Sámuel ellen is saját illetőségi helyükön a megyei tiszti ügyész által keresetet indítani, őket szigorúan büntetni, s erről annak idejében a helytartótanácshoz jelentést tenni kötelességüknek ismerjék és el ne mulaszszák. Pozsony, 1738. febr. 25. Kádasdi Leopold. Barinai László s. k.“

A fentebbi rendeletnek Pestmegye alispánja nagy mohósággal igyekezett eleget tenni; még ugyanazon napon, melyen az kelt, kiadta az idéző levelet:

„Mágocsi Mihály, Pest-Pilis-Solt törvényesen egyesült megyéknek alispánja a nevezett megyék összes Szolgabiráinak és esküdtjeinek üdvöt és állandó barátságot. Rudnyánszki József mint a fentemlített megyék tiszti ügyésze jelentést tett arról, hogy 1737. mart. 27-én Patai János szigetszentmiklósi, Veresmarti Péter kecskeméti, Patay Sámuel pataji és Debreceni János solti, s mindnyájan h. h. predikánsok nem véve tekintetbe az ország positiv törvényeit, jelesen Mátyás király I: 93. s II: 17. §-ait, melyek a házassági ügyeknek a sz. székek általi megvizsgálását és eldöntését rendelik, — és a mi főbb, mellőzve ő Felségének a vallás ügyében kiadott resolutióit és ellenére az 1731-dik évben a m. kir. Helytartótanács által ezen megyéhez intézett és ennek közgyűlésében publikált ama dispositiójának, mely szerint a helv. és ágost hitvallásúaknái előforduló házassági ügyek is az idézett törvények alapján a megyés püspökök bíráskodása alá tartoznak, és csak ezek által itélendők el: nevezett h. h. Ministerek ezen megyében fekvő Sziget-Szent- Miklóson tartott Conventikulumukban Borbély Szűcs János és Kincses Anna kecskeméti h. h. lakosok mint házastársak közt a férfinak állítólagos tehetetlensége alapján elválasztó Ítéletet hozni, erről írást adni, és eképen mind a törvényes birák joghatóságába avatkozni, mind pedig ő Felségének a vallás ügyében rendelkező kegyelmes resolutióit, és mandátumait áthágni nem féltek.

Mivel pedig ő Felségének ezen resolutiói, valamint a mandátumok természetét meghatározzák, úgy a királyi parancsolatoknak nem engedelmeskedők és azokat megvetők ellen az ország alkotmánya—mint az 1563. évi 78. t.-cikk, s az ezt és másokat megerősítő 1625. évi 4. t.-cikk bizonyítja, — szigorúan intézkedik; s mert továbbá a m. k. Helytartóß*