Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
40 volna, vissza óhajtotta az akkor már — mint Szigeti Imre levelében olvasható — 500 lélekre szaporodott gyülekezet. Tövissi sietve visszatért hivei közé, de azok csak rövid ideig örvendhettek neki, mert — mint Pathai Sámuel Írja — meghalt 1551-ben, ha ugyan nem ő az a Tövissi Mátyás, ki az 1554-ben tartott óvárii zsinat végzéseinek aláirt. 1547/8-ban Karancsi Pap Gábor. Ordináltatott 1551. aug. 19., s az egyetemről hivattatott prédikátornak Baranyába. 1549/50-ben Siklósi Csóka Illyés. 1552/3-ban Szőllősi Mihály. Aláirt — mint baranyai pap — a Szegedi K. István által approbált egyházi törvényeknek. 1553/4-ben Ceglédi Ferenc, magyar. 1557-ben tért vissza hazájába, s volt előbb Ecseden a Báthoriak udvari papja, azután az öreg Kopácsi István után, kinek Erzsébet leányát vette feleségül, sárospataki lelkész és a zempléni traktus Seniora. 1568-ban jelen volt az Egri Lukács ellen tartott kassai zsinaton, s azon év augusztus 24-én maga is hivott össze Sárospatakra zsinatot Blandratáék s közelebbről Egri Lukács ellen. (Az összehívó látható Ember Pál: Hist. ref. 217—218. lapon.) Meghalt 1597 előtt. Kőházát a sárospatakiaknak hagyta kórházul. Sárospataki füzetek. 1864. 232—239. 1. 1553/4-ben Ceglédi György, magyar. Az 5 buzgó munkálkodása folytán alakult meg Nagy- Váradon a prot. egyház, s ő volt annak első lelkésze, majd 1565-től fogva bihari Sénior. Bátor és tudós férfiú, ki mind az 1568-ban Fehérváron 10 napig, mind az 1569-ben Váradon 6 napig tartott vitatkozásokban hatalmasan oltalmazta asz. háromság tanát. Ez mondta Meliuszról a nagyváradi hitvitán: „Ha pedig Péter uram disputái, erről ugyan mi protestálunk, ha miben megfogyatkozik, hogy mi a vallásunkat melléje nem kötelezzük.“1 Károlyi Péterrel együtt adott ki egy munkát, ily cim alatt: „Az egész világon való keresztyéneknek vallásuk egy igaz Isten felől, ki Atya, fia és szent lélek.“ Debrecen, 1569. 1554/5-ben Csabai Mátyás. A Dobók alumnusa volt s a wittenbergi egyetemen 1555. évi ápril 13-án iratkozott be. Azelőtt Bártfán tanult Stöckel Lénárt alatt, kinek később segédjévé ' «Nagyváradi disputatio.» Kiadták: Nagy L. és Simén Domokos. 143—144. lap.
