Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
II. rész. Dunamelléki ev. ref. egyházkerület a baranyai püspökséggel való egyesülés után (1715-1780)
o annak erősbítésére, bensőbbé tételére. Az 1714/5-diki törvények betiltván az eddig- szabadon tartott zsinatokat, a baranyai egyházaknak másfél évtizeden át nem volt alkalmuk a nyilvánosság terén érülközni az egyházkerülettel; Sénioraik továbbra is elszigetelten és magukra hagyatva intézkedtek s foltozgatták a Radonai és utódai által ütött réseket. De az egyházkerület is a legsúlyosabb körülmények közt vergődött és saját nagy bajaival elfoglalva nem ölelhette szorosan magához a keblére kívánkozott árva testvéreket. A protestánsok üldöztetése épen ezen időben indult meg újra és egész erővel; különösen Pestmegye felső részében a templomok foglalása, prédikátorok elűzése egy évtizeden (1715 — 1725) át napirenden volt. A budai, váci, gyöngyösi és jászberényi egyházak lerombolását nyomon követte a kondi, cselőtei, kisnémedi-i, bottyáni, újfalui, szödi, rátóti, vác-hartyáni, kisszentmiklósi, veresegyházi, szadai, mogyoródi, tárcsái, dunahogdányi, verőcei, tápió-sági, üllői, szentmartonkátai, alsóuémedi-i és rádi egyházaké. A mindenfelől ostromolt px-ot. egyház hajója mind erősebben ingadozott, nagy A7olt a í-ettegés mindenfelé s e nehéz időkben a hajó kormányosa, id. Patai János, egy gyenge aggastyán volt, ki ha tudott is harsánykodni pásztori leveleiben, de az egyixiásra torlódó hullámok közt egészen tehetetlennek mutatta magát; még csak jajkiáltását sem halljuk hangzani a vészben és romok fölött. E zavar és aggasztó bizonytalansággal teljes állapot tartott az ő és utóda, a hasonlóan tehetetlen öreg Kecskeméti Pál haláláig. Ekkor némi élet lépett az eddigi halálszeríí aléltság helyébe. A rögtönösen s e miatt a baranyaiak hozzájárulása nélkül megválasztott ifj. Patai Jánossal a kor kívánalmainak megfelelő egyén ült a püspöki székbe, kinek a különféle királyi resolutiók, helytartótanácsi rendeletek ha teljesen lekötözték is kezeit, de azért mégis mozgott úgy a hogy, s tett, a mit tehetett. A betiltott zsinatok pótlásául s az egyházi ügyek intézése végett évenkint rendesen s néha többször is szükebb körű összejöveteleket tartott a Séniorokkal és Assessorokkal az egyházkerület különböző pontjain, melyeken a baranyaiak is pontosan megjelentek, sőt megjelenni köteleztettek. Ugyan ő jegyeztette össze mindjárt püspöksége kezdetén, 1731-ben a már elpusztult s még fennálló egyházakat ezeknek prédikátoraival együtt, melyek közt ott látjuk a baranyaiakat is, és pedig azokkal a belső-somogyi egyházakkal, melyek még Szegedi Kis István kálmáncsai püspökösködése idején csatlakoztak a felső-baranyai egyházmegyéhez, s később, midőn 1734-ben a Károly-féle rendelet folytán rendeztettek az egyházkerületek, a túl a dunai egyházkerülethez lettek csatolva. Az említett évben Pathai János által készített névsora a dunamelléki egyházkerület egyházainak a következő:
