Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
301 *11. Mogyoród. Ma legnagyobb részben róni. kath. község. A török világ alatt sokat szenvedett, de nem pusztult el egészen; a török kiűzetése utáni időben pedig, mint az 1690—1—5. évi megyei összeírások mutatják, népességben és vagyonban folyvást erősödött, s bár a váci püspökség birtoka volt, az egészen ref. vallású lakosok 1719. január 29-ig birtokában voltak templomuknak. Ekkor azonban a templom minden tartozandóságaival a váci püspök jelenlétében és fegyveres dühös katonák által elfoglaltatott, a szabad vallásgyakorlat beszüntettetek, sőt még a harangok használata is megtagadtatok. Az egyház prédikátora Losonezi István, az alsó-némedi. Szada, Veresegyház, Kisszentmiklós és Üllőihez hasonlóan, nemcsak elüzetett, hanem részint különböző ijesztgetésekkel, részint börtönbeni kinzatásokkal kényszeríttetett reversális adásra és eskütételre, hogy a váci egyházmegyén belől papi hivatalt nem folytat, functiót nem végez.1 2 A község később német és szláv ajkú települők által népesíttetett. A jelenleg mintegy 60 lelket számláló ref. magyarságnak csinos imaházzal és h. lelkészszel biró leányegyháza Fóthoz tartozik. *12. Üllő. Prédikátora Sennyei István 1674-ben Pozsonyba idéztetett. 1686. elején is fennállott még a község, mert jan. 6-án kelt levelében rá ír a budai vezér Tihája, Memhet bég, hogy a rávetett portapénzt beszállítsa. De azután elpusztulván, 1690-ben az elhagyott helyek közt iratok össze. Lakosai azonban csakhamar visszatértek, mert az 1695-iki porta igazításkor már a lakott helyek közt vétetett föl, 1 egész porta vettetvén rá. A ref. egyház is újra felállott, minélfogva Dvornikovics püspök 1700-ban templom és prédikátorral biró helyek közt említi, s prédikátorát Kecskeméti Józsefet még 1713-ban is ott látjuk a nagykőrösi synodus tagjai közt. A ref. hívek azonban nem sokáig örvendhettek egyházuk fennállásának, inert véget érvén a Rákóczi-féle szabadságharc, megkezdetett Üllőn is, mint káptalani birtokon, Berkes kanonok által a vallási üldözés. 1719-ben a templom és minden egyházi vagyon elvétetett, dacára, hogy Dvornikovics püspök idejében a lakosság 1000 írton felyül — a mi akkor sok pénz volt — építkezett." A prédikátor Ényi Mátyás eskütételre és reversális adásra kényszeríttetett, hogy a váci püspöki megye területén belől papi hivatalt nem folytat.3 A lakosság a róni. kath. plébánus fizetésére különféle módon kényszeríttetett. Hogy a pestmegyei ref. egyházak elpusztítása idején miben állott a kath. plébánosok fizetése, láthatjuk egy 1718-dik 1 Pesti Comm. j -könyve I. kötet 1.57. és 351. lap. 2 U. az I. köt. 159, 262, 354, 466. lap. 3 U. az I. köt. 159, 262, 354, 466. lap.
