Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
279 A bujdosó püspök Ráckeviben, — melyet Asylumának és Pathmosának nevez, — talált menedéket s nehány évre pihenő helyet. 1710-ben innét hívta össze — oh multas et . graves causas — a Tasson, junius 22-én tartandó svnodnsra kerületének egyházi és világi férflait. Panaszszal teljes pásztori levelében szórul-szóra ismétli, a mit Patai Sámuel 1652-dik évi összehívójában mondott. ,, Bekövetkezett — úgymond — az a gyászos idő, melyről Máté evangeliomának XXIV. 6—12. versében idvezítőnk jőslatszerüleg szólott, mert nem hallattatnak-e mindenfelől háborúságok és háborúságoknak hírei? s jóllehet Isten kegyelméből valamennyire csillapult a döghalál: mindazáltal félő, hogy a földnépének gonoszsága miatt egész erővel újra előtör. Az úrnak boszuló keze folyvást kinyújtva van fejünk fölött, mivelhogy az emberek csak magukat szeretik, fösvények, fenhéjázók, kevélyek, istenkár omlók, szülőik iránt engedetlenek, hálátlan gazok, szeretetnélküliek, kérlelhetlen haragúak, rágalmazók, szívtelenek s a testi gyönyörűséget inkább szeretők mint az Istent stb. Ezen bűnöktől az Úrnak szolgái sem mentiek, minélfogva sok botránkozások és rendetlenségek történnek az eklézsiában stb. íme ily időkre jutottunk. Szükség tehát, hogy az eláradt bajok orvoslása végett szent gyűlés tartassék s azon a prédikátorok mindnyájan, az úrnak hű szolgái úgy, mint a hibázok megjelenjenek, mert stb.“ Levele végén még egyszer megnyomja pennáját s a prédikátorok fülébe zúgja, hogy „közülök vakmerő elbizakodottsággal vagy hazug ürügy alatt a sz. gyűlésről senki el ne maradjon, mert a ki másként cselekszik, biztosra veheti, hogy a büntetést el nem kerüli Az ő idejében fogtak hozzá a ráckeviek 1711-ben a torony építéséhez az eklézsia költségével, — de mivel az nem volt elégséges, a keresztyén eklézsiákhoz kényszerültek folyamodni, kik is nagy segítséggel voltak. Pathai János nem érte meg helyben a torony elkészültét, mert annak építése Tekintetes Vecsei István predikátorságában 1712. január 24-én végeztetett el.1 Ráckeviből Dömsödre ment prédikátorul. 1713-ban innét hívták meg Magyari Péter túl a dunai püspök fölavatására, s ő maga is ugyanazon év február 18-án — ex museo suo — kibocsátott levelében innét hívta össze március 10-re Nagy- Kőrösre Synodusra a prédikátorokat, una cum Rectoribus. necnon scholarum civium unó et altero adjuncto. Pásztori levele már a változott viszonyok erős visszhangja. Hathatósan buzdítja benne papjait kitartásra, vigyázásra, türelemre, a köte-105. lap. Magdics: Diplomatarium Ráckeveiense.“ 1888. Székesfejér vár.
