Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

Isten szolgáinak adott javadalmaknak a Krisztus ellenségei és a szentek megutálni vegyék hasznát.

Hol az elűzött prédikátorok helyébe papok helyeztetnének, ott kényszeríteni kellene a népet, ha nem is az eretnekség azonnali elhagyására, de a templomba járásra, hogy hallgassák az Isten igéjét, mivel hallva a sz. tanításokat, sokan megindulnának és az igaz hitre térnének. Itt a szigetben Tótfaluban, mely Zichi István gróf győri altábornoké, — papoló gonosz prédikátort pedig, kinek tanácsát követik átalában, mulhatlamil oly helyre kellene tenni, hol nem láthatja a napvilágot, mert ezen a vidéken a legnagyobb akadályára van mindennek. Ama faluban ugyanis, a hol lakik, a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepélyek ellen van s azok első napjain soha sem engedi távozni a faluból a katholikusokat, hogy Vácon meggyónjanak és misét hallgassanak. Hogy ha elmozdíttatnék és helyébe plebánus lépne, kitől az egész sziget függne, sokak megtérését lehetne reményleni.

A fönt elősorolt s az eretnekek kezeiben levő templomokon kívül az én papjaim 53, s a szabadalmazottak 16 falut gondoznak. Csongrád és külső Szolnok vármegyékbe még nem tolakodtak be a prédikátorok, mert az ottani elpusztult helyekre csak most kezdenek az emberek visszaszállingózni stb. Főméltóságodnak 1700 febr. 7-én legalázatosabb káplánja Dvornikovics Mihály váci püspök m. k.1

1 A latin eredeti Hevenessi kézirat gyűjteni 37. kötet 77—84. lap .Egyetemi könyvtár. Ugyanott láthatni a többi püspök jelentését is.