Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
262 útig az Bélyei házat odafoglalván extendáltatik 35 ölnyire, szélessége pedig 24 ölekre, odafoglalván a két föld-házakat és az mostan Horváth Lőrinc által építeni kezdett házat is; úgy mindazáltal, hogy az épület aestimáltatván, Horváth Lőrincnek aestimálandó ára refundáltassék, mely helynek limitatióját el is jegyeztük. Parochialis háznak pediglen parancsolatunk szerint a íiscalis házak közül az serföző-házat, kimutatott határaival együtt, melyet udvarának és kertinek excindáltunk, assignáltuk. Melyről adtuk ezen testimoniális levelünket kezünk írásával és pecsétünkkel megerősítvén. Actum Szolnok Anno die locoque suprascriptis. Lossonczi Szígyártó István. Seres György.“ IV „Ulustrissimi, Spectabiles, Reverendissimi, Perillustres ac Generoşi Dni Dni! Patroni et Fautores Gratiosissimi. Humillimorum Servitiorum nostrorum demissam semper oblationem. Nem kétljük Nagyságtok kegyelmetek parancsolatjából templomhely és parochiális ház assignatiójára deputáltatott Ns Vitézlő Losonczi István és Seres György Commissarius uraim maguk processusáról relatiót Nagyságtok kglmetek nem töttek volna, jóllehet az említett Commissariusok maguk privata pecsétjei alatt attanak ugyan testimoniálist nekünk; de hogy securusabbak lehessünk annak birodalmában, kérjük alázatosan Nagyságtokat kegyelmeteket sub autentico Inclyti Consilii oeconomici sigillo testimoniális levelet adni, avagy pedig ad relationem kegyelmes urunktól extrahálni és nekünk jó alkalmatossággal megküldeni méltóztasson, hogy a Tts Ns oeconomicum Consilium grátiáját alázatosan megszolgálhassuk. Elvárván az Nagyságtok kegyelmetek válaszát, in reliquo kívánjuk, Isten nagyságtokat kegyelmeteket számos esztendeig hazánk hasznos szolgálatára éltesse jó egészségben. Maradván Nagyságtoknak kglmeteknek alázatos szolgái, a szolnoki reformata ecclesia.“1 A kéregetésből szép summa pénzecskéjük gyűlt össze, de a pénz értéke devalválódván (10 poltura 4 polturára szállott), nagy részit elvesztették, úgyhogy midőn Szabó György Curator Szolnok elpusztulása után 1709. november 4. Miskolcra elment, hogy ott Seres György volt szolnoki harmincados, ekkor pedig már Borsod vármegyének hites nótáriusa előtt perceptumiról számot adjon és ratióit liquidáltassa: ez, kiadott levelében a következő időkben a kiket illetni fog a dolog, halasztotta ezen Isten dicsőségét concernáló dolgot. 1 Múzeumi könyvtár. 537. föl. Hung.
