Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

rr

234

prédikátoroknak adja, hogy lennének lakóhelyül. (152. sz. Elench. 4. p. Közölve Sárospataki füzetek. 1866-dikL folyam 169-70. lap.)

1587-ben Enyéngi Török István Gyöngyös városában a mészárszéknél való malomrészeket adta és donálta az ott való keresztyén preclikátorsághoz és keresztyén seholához. (152. sz. Elenchus 5. p.)

1591- ben Forgács Simon gróf azt a házat, melyet a gyöngyösi keresztyének az ő jobbágy telkén építettek, úgymint predikátorsághoz épített helyet és házat felszabadítja minden urasági obligátiók alól. (152. sz. Elench. 6. p. Közölve Sárospataki füzetek. 1866. f. 169. 1.)

1592- ben Forgács Sigmond gr. a Lippai András által a gyöngyösi keresztyén deákok intertentiójára örökösen adott „kis malom“ nevezetű malmot ezek számára confirmálja. (152. sz. Elench. 7. p.)

A számban és vagyoni erőben folyton emelkedő és erősbödő prot. gyülekezet több ízben megkisérlette a pápisták használatában levő u. n. sz. Bertalan templomot birtokába keríteni. Az 1605-dik évben Bocskai Istvánhoz is benyújtotta instantiáját, kérve a nagy templomnak számára átadatását. A fejedelem 1606-ban válaszolt, meghagyván levelében, liogy a gyöngyösi kálvinistáknak a városban levő egyik templom odaadassék, de prima electio a pápistáké legyen. (151. sz. Elenchus 5. és 6. p.) Választásra azonban nem került a sor. mert Mankirkusi Muhammed nagyvezér Nándorfejérvárott 1605. dec. 13-án kelt levelével már elintézte a templomok dolgát, megparancsolván, hogy ennekutánna minden időknek mivoltában minden rendbeli emberek az ő vallásukban, szentegyházakban megmaradjanak és a miképen ezideig a Piarcon való megyés sz. egyházat a pápista papok bírták és a klastromot az barátok, ennekutánna is mindenkoron övék legyen; a lutherek is az apácák egyházával és a sz. Orbán egyházával és azokhoz való minden jövedelmekkel megelégedjenek. Ennek felette a keresztyen eklézsiában levő atyafiak, kik másképen evangélikusoknak hivattatnak, 1606. december havában Írást is adtak magukról, melyben kijelentik, hogy a Ngos hatvani státusokkal — bégek, basák és agák — egyetemben ily végzést tettek, hogy a gyöngyösi piarcon levő szentegyházhoz tartozó örökség felől a pápistákkal soha nem porolnék. (151. sz. Elench. 7-8. p. Klimo id. m. 4—5. 1.)

A nagy templom birtokába jutni törekvés arra mutat, hogy a XVII-dik század elején már a kálvinisták meghaladták számban a pápistákat. Céljukat nem érték el, de máskülönben vagyonilag folyvást gazdagodott és erősbödött az egyház.

1621-ben bedeghi Nyári István a Báthori István által concedált két malom jövedelmét a prédikátor és schola ususá-