Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

232 riumuktól lett megfosztatásuk végett benyújtották : a szerint () Felsége kegyelmes királyi széke eleibe nyújtsa be ügyüket. Az eklézsia pecsétjével (készült 1642-ben s a jász kürt lát­ható rajta) erősített credentionalis levél kelt jun. 20-án s aláírta Kalla Miklós curátor és 73 lakos. 1 2 *2. Gyöngyös. A dunamelléki ev. ref. egyházkerületben az egyetlen egyház, melynek egész múltja, virágzó kora és szo­morú viszontagságai egykorú biztos adatok alapján nyomról­­nyornra felmutathatok.­Keletkezésének ideje a magyarföld reformatiójának hajna­lára esik. Kik voltak az evang vallás terjesztői s az egyház megalapítói? erről hallgat az Írás. Csupán az egy Skarica Máté-ró\ tudjuk, hogy 1573-ban megfordult Gyöngyösön a scholamester kisegítése végett, s hogy 1590-ben Bakai Pétor volt az ekkor már tekintélyes iskolának rektora.3 Az evang. vallás első hívei a városon kívül egy kápol­nába jártak, s hogy már a XVI. század közepén szervezett erős egyházuk és rendes prédikátoruk volt, bizonyítja Mehmed bég budai kincstartónak 1553-ból fenmaradt levele, melyben erősen parancsolja a gyöngyösi bíráknak és polgároknak, hogy e levelet látván, ezentúl a malomnak tizedét, a kit ennekelőtte az ő plebánusuk élvezett, a gyöngyösi keresztyének papjának — kiket Luthereknek mondotok — engedjék át; s hogy ha valamely Misés legény az ő predikációjokra akar menni, senkit meg ne tiltsanak, mert ha ennekutánna panasz megy hozzá, erősen megbünteti őket.4 A fenyegetésnek azonban kevés hatása volt. Ekkor még a pápistaság számban jóval meghaladta a luther keresztyé­nekét; hitükön valók voltak a város bírái és az esküdt pol­gárok, s egyesült erővel nyomták az uj hitnek híveit; sőt az ész-vesztő villongásban annyira mentek, hogy a tatárjárás idején a pápisták irigységből a város kapuit láncokkal és békókkal bezárván, a luther keresztyéneket gyermekeikkel együtt ki­rekesztették. Ezek annálfogva, hogy a városból istenitiszteletre kijárás közben a tatárok rabságába ne essenek, belől a város­ban kértek az országgyűlésétől (?) egy templomot maguknak. Ügyük megvizsgálása végett két rendbeli commissio is járt 1 Ugyanaz. Az ujraalakulás korából 30 db (8—38. sz. a.) Jász­berényre vonatkozó okmány van a dunamelléki egyházkerület levéltárában, a J-jegyü kötegben. 2 Történetét Klimo Pál ref. lelkész 1891-ben megírván, ki is adta. Itt — egy pár hivatkozáson kivül — csupán azon adatokat közlöm, melyek az ö müvében nincsenek meg. 3 Skarica: Szegedi K. István élete ; s a Wittenbergi magyar tanulók társulatának j. könyve a debreceni főiskola könyvtárában. 4 Dunamelléki egyházk. levéltára. G köteg 152. sz. Elenchus littera­­rum ecclesiae reformatae Gj’öngyösiensis. 1. pont. Közli Klimo id, m. 1—2. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents