Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

232

riumuktól lett megfosztatásuk végett benyújtották : a szerint () Felsége kegyelmes királyi széke eleibe nyújtsa be ügyüket. Az eklézsia pecsétjével (készült 1642-ben s a jász kürt látható rajta) erősített credentionalis levél kelt jun. 20-án s aláírta Kalla Miklós curátor és 73 lakos. 1 2

*2. Gyöngyös. A dunamelléki ev. ref. egyházkerületben az egyetlen egyház, melynek egész múltja, virágzó kora és szomorú viszontagságai egykorú biztos adatok alapján nyomrólnyornra felmutathatok.Keletkezésének ideje a magyarföld reformatiójának hajnalára esik. Kik voltak az evang vallás terjesztői s az egyház megalapítói? erről hallgat az Írás. Csupán az egy Skarica Máté-ró\ tudjuk, hogy 1573-ban megfordult Gyöngyösön a scholamester kisegítése végett, s hogy 1590-ben Bakai Pétor volt az ekkor már tekintélyes iskolának rektora.3

Az evang. vallás első hívei a városon kívül egy kápolnába jártak, s hogy már a XVI. század közepén szervezett erős egyházuk és rendes prédikátoruk volt, bizonyítja Mehmed bég budai kincstartónak 1553-ból fenmaradt levele, melyben erősen parancsolja a gyöngyösi bíráknak és polgároknak, hogy e levelet látván, ezentúl a malomnak tizedét, a kit ennekelőtte az ő plebánusuk élvezett, a gyöngyösi keresztyének papjának — kiket Luthereknek mondotok — engedjék át; s hogy ha valamely Misés legény az ő predikációjokra akar menni, senkit meg ne tiltsanak, mert ha ennekutánna panasz megy hozzá, erősen megbünteti őket.4

A fenyegetésnek azonban kevés hatása volt. Ekkor még a pápistaság számban jóval meghaladta a luther keresztyénekét; hitükön valók voltak a város bírái és az esküdt polgárok, s egyesült erővel nyomták az uj hitnek híveit; sőt az ész-vesztő villongásban annyira mentek, hogy a tatárjárás idején a pápisták irigységből a város kapuit láncokkal és békókkal bezárván, a luther keresztyéneket gyermekeikkel együtt kirekesztették. Ezek annálfogva, hogy a városból istenitiszteletre kijárás közben a tatárok rabságába ne essenek, belől a városban kértek az országgyűlésétől (?) egy templomot maguknak. Ügyük megvizsgálása végett két rendbeli commissio is járt

1 Ugyanaz. Az ujraalakulás korából 30 db (8—38. sz. a.) Jászberényre vonatkozó okmány van a dunamelléki egyházkerület levéltárában, a J-jegyü kötegben.

2 Történetét Klimo Pál ref. lelkész 1891-ben megírván, ki is adta. Itt — egy pár hivatkozáson kivül — csupán azon adatokat közlöm, melyek az ö müvében nincsenek meg.

3 Skarica: Szegedi K. István élete ; s a Wittenbergi magyar tanulók társulatának j. könyve a debreceni főiskola könyvtárában.

4 Dunamelléki egyházk. levéltára. G köteg 152. sz. Elenchus litterarum ecclesiae reformatae Gj’öngyösiensis. 1. pont. Közli Klimo id, m. 1—2. lapján.