Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

lás terjedésének gátlására a Duna-Tisza közin, hol terjedelmes birtokaik feküdtek s honnét jövedelmeiket nyerték. És ez irányban hogy mindketten megtettek mindent, a mit tehettek, nagyon hihető, de bizonyos is ez különösen Frangepán Ferencről, ki levelei által több Ízben megkereste a pápát, hogy adjon neki segítséget Luther erősen terjedő tudományának kigyomlálására, s kinek a pápista vallás oltalmazásában kifejtett buzgalmát maga a pápa, 111-dik Pál is méltányolja, midőn 1534-ben kelt levelében igy szól: „Tibi ob operam, quam pro sancta fide adversus Lutheranos isthic exhibuisti, paterne sumus adfecti.“ 1

A Kelemen pápa átka alól csak nem régiben feloldozott János pedig annál inkább szabadkezet engedett nekik, mert ott állott mellettük Martinuzzi, ki több Ízben megmutatta, hogy az 1523/5-dik évi törvényeket miként kell a protestánsokra alkalmazni.

Nincs rá adatunk, hogy a Budán kialudt máglya újra felgyujtatott s a Dévai által üresen hagyott börtön újra megnépesült volna; de ha a pápa emberei áldozatokat kerestek, nemcsak bátran, hanem akadály nélkül is tehették, mert szerencsétlensége volt az Alsó-Dunamelléknek az is, hogy területén egyetlen oly főúri család sem lakott, mely a megtisztított vallás hirdetőinek oltalmazója s az egyházaknak dajkája és gyámolitója lehetett volna. S a tiltó és gátló akadályokon kivül a hatalmas pártfogók eme teljes hiánya is egyik oka volt annak, hogy itt sokkal későbben mint másutt kezdtek evangeliomi gyülekezetek alakulni. Mert bár nem soroljuk is a hihetetlen dolgok közé azt, a mit egy régi kézirat Nagy- Kőrösről beszél, hogy ott már a mohácsi vész előtt volt evang. gyülekezet, s bár a czeglédi egyház 1530-ban keletkezettnek tartja magát: de csakugyan nem tudjuk biztosan kimutatni azt, hogy 1540. előtt már alakultak volna evangeliomi egyházak az Alsó-Dunamelléken.

Ekkor azonban egyszerre megváltoztak a viszonyok. Frangepán Ferencz 1539-ben egri püspökké neveztetvén ki, odahagyta Kalocsát,2 Brodarics váczi püspök pedig meghalt; s majd a következő évben János király után is bezáródván a fejérvári sírbolt: bennük a pápista vallás és egyház elvesztette legfőbb támogatóit. Midőn pedig a török 1541-ben elfoglalta Budát s utánna Kalocsa, Vácz és Pécs is elesett: a prot. vallás végkép megszabadult üldöző ellenségeitől s nyomukban

1 Hevenessi-féle kéziratgyüjtemény az egyetemi könyvtárban: III. Pál pápa levele Frangepánboz XXXV. kötet. 28. sz. 72. lap.

2 III. Pál pápa 1539. május 29-én kelt levelében az újonnan kinevezett Eerencz püspök iránti hűségre és engedelmességre inti az egri megyebeli papságot. Hevenessy gyűjt. XIII. k. 55. sz. 92. 1.