Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

220

Administratoren! monachaiem Szekszardiensem: quo non accersito si moriatur aegrotus, ejus familiäres vivi mulctam 12 florenorum subeant de casu in casum. Si vero quis ipsorum masculas habeat proles, primogenito solummodo licitum flat matrimonium inire in Religione reformatae ; ceteri etiam si sint 7, 8 aut 9, nisi papisticam amplectantur religionem, Szekszardio exigantur.“

Ugyanakkor fájdalmasan tesz jelentést Sallai András az említett püspök és apát nevében kiadott következő rendeletről is :

„Cum Celsitudini suae etiam relatum fuerit,quod quidam Predicantes ac Ludimagistri acatholici in oppidum Szekszárd hucusque clandestine subrepserint, seque ibidem subpraetextu negotiorum suorum detinuerint, ac sectae suae addictos in erroribus suis confortarint: sua Celsitudo absolute vuit, ut similes, venditis eorum vineis aut bonis comparatis, absque ullo respectu, aut ulteriori mora eliminentur, ac—si opus esset—etiam vi eo compellantur, ne ullus eorum amplius ad emtionem vinearum aut aliorum bonorum in Dominio Abbatiali admittatur; imo plane ab oppido Dominiali arceantur.“ 1

*3 Tolna. Az itteni ref. egyház végpusztulása a törökuralom végződésével kezdődött; teljessé lett pedig a Rákóciféle szabadságharc befejezésével. Ekkor —- mint a helybeli cath. história domus beszéli — a földesurak: Olivér György és Wallis gróf tábornagy buzgó katholikusok lévén, a ref. vallású magyar lakosokat kiszoríták a városból, s azok Bogyiszlóra, Eöcsénybe, Decsre és Gerjenbe menekültek. Helyüket Würtenbergből behozott németek foglalták el. A bogyiszlói ref. templomtornyában jelenleg is van egy harang, melyen Tolna neve olvasható, s az ottani egyház őrzi a hajdani tolnai egyház szent edényeit.

*4 Agárd, ágost hitv. tót község. 1674-ben Nicletius Boldizsár volt a papja, ki Pozsonyba idéztetett.

*5 Rútság, róm. kath. tót község. 1674-ben Varsányi György volt a prédikátora, ki Pozsonyba idéztetett. 1713-ban már ecclesia viduata,-nák mondatik.

*6 Nőtincs, róm. kath. tót község. A ref. egyház 1712-ben még fennállott. Ezen évben Péli István volt a prédikátora, az előző század közepén megállapított következő javadalmazással: lo pénzbeli fi. 20.—; 2o szembeli tiz kila; 3o őszi vetés 4 kila; 4o tavaszi vetés 3 kila; 5o kendervetés fél kila; 6o fa elégséges; 7o három szekér szénatermő rét; 8o veteménykert elégséges.— Nőtincshez tartozott mint filia 1712-ben.

Egyházk. régi j. könyv II. k. 535. lap.