Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
157 tani a kálvinista renden levőket; majd az elfoglalt temetőben az ev. templom falánál megmaradt róm. kath. kápolna romjait akarták felépíteni; akarták pedig oly módon, mely a két felekezetet egészen összeháborítá. A kálvinisták ugyanis épen délutáni istenitiszteleten voltak együtt, midőn a pápisták nagy zajjal s a bentlevők élete veszélyeztetésével bontani kezdték a templom falát, hogy annak köveiből építsék föl a maguk kápolnáját. A bontást aként intézték, hogy ha azt a kálvinisták idejekorán meg nem gátolják, templomuk egészen összeomlott volna.1 Kápolnájukat az elkezdett módon meg nem építhetvén, a templom elfoglalását vették célba s hogy az könnyebben sikerüljön, némely pápisták a prédikátort elárulták a töröknél. A kálvinisták csak úgy menthették meg templomukat az elvételtől és végkép lerombolástól, hogy 40 fejős tehenet és 2 bikát adtak váltságdíjba; a prédikátor pedig 170 birodalmi tallér lefizetése által menekült meg a török fogságtól.2 A sarc lefizetéséhez Kőrös városa is hozzájárult, 5 tallért adván 1650-ben a prédikátornak „Püspök urunk fölsegélésére.“3 A fogságot eként kikerült s azután nem sokára az egyházkerületből is elment4 5 Paksi György püspöksége ideje alatt rendesen tartott generális, s olykor partialis synodust is. Tudomásunk van róla, hogy Generalis gyűlések voltak : 1639. április 6. Patajon. 1640. „ „ partialis Abanban 1642. 1644. 1645. 1646. 1647. 1648.V Kecskeméten „ „ Börényben „ „ Vecsén „ Tápió-Ságon Szent-Martonon „ „ „ Cegléden „ Kun-Szent-Miklóson Szabadszálláson6 „ „ „ „ 1 A sekrestye- és kápolna-por 1658-ban Vesselényi Ferenc nádor előtt ért véget oly módon, hogy lo. A kálvinista renden levők az kőtemplom mellett levő sekrestyét az városon kiviil levő kápolnával együtt, melyet az pápisták újonnan építettek, a pápistáknak örökbe engedték. 2o. A római valláson levők is a fatemplom körül levő fundust a darab cimeterimmel együtt örökben a kálvinista valláson levőknek cedáltáK. Hornyik id. m. 231—235. lap 2 Zsilinszky M.: «Magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai.» III. 117., 175. 1. 3 Török-magyarkori emlékek. I. 163. 1. 4 Ekkor válthatta föl Rátkai Mihály, ki mint kecskeméti prédikátor említtetik az 1652-ben Kecskeméten tartott synodus atyái közt, s annálfogva téves az az anyakönyvi feljegyzés is, mely azt mondja róla, hogy a pogány török fenyegetése miatt 1651-ben a pápai papsággal cserélte föl hivatalát; de a pápai egyház sem ismeri őt papjának. 5 Török-mag3Tarkori emlékek I. 88., 93. stb. 1.
