Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

X.

BARSI FABRITIUS JÁNOS PÜSPÖK.

1632—1638.

Hol s mikor született? semmi nyoma.

Tanult Sárospatakon, hol az 1619-ik évben Íratott be a főiskola ifjai közé. Iskolái végeztével — 1623-ban — a baseli egyetemet látogatta meg.

Lelkészkedett 1626 -1629-ig a körösi, 1630-ban a makádi s 1631-től a dana-vecsei egyházban.

Simándi B. Mihály elhagyván püspöki székét s az egyházkerületet: az 1632-ik év junius 3-án Dömsödön tartott Synoduson az ott megjelent 101 lelkész által püspökké tétetett s viselte hivatalát körülbelül az 1638-ik évig; de hogy miként viselte azt, arról alig tudunk valamit, mert egyáltalában nem követte gondos és jegyezni szerető elődjének példáját, s választóinak ákombák névsorán kivül nem hagyott maga után csak egy betűt is, pedig lett volna mit jegyeznie, mert Synodus minden évben tartatott, mint ezt Kőrös város jegyzőkönyve bizonyítja, melyben évről-évre pontosan jegyezve van, hogy a város mennyi költséggel látta el a gyűlésekre menő prédikátort és mestert.

De máskülönben is lett volna neki mit megírnia, mert az ellenreformációnak Bethlen Gábor halála után bátrabban és szabadabban mozgó emberei, Pázmán Péter, a renegát Eszterházi Pál és Bottyáni Ádám az ő püspöksége kezdetén kezdték az alsó-dunamelléki egyházak felé kinyujtogatni kezeiket, s a váci püspök által megvesztegetett budai basa épen szemei előtt fojtogatá a pestvidéki szegény prédikátorokat.1 A váci keresztyének 1632-ben bujdostak, nagy költségbe esvén a keresztyénség megtartása mellett,2 s ugyanekkor háborgattatok a kosdi, szadai, veresegyházi, mogyoródi stb. ref. gyülekezetek.

1 Bod P.: „História liung. Ecclesiastica.“ II.: 20. Ember P. „Hist. eccl. ref. in Hung.“ B t Desericki „Hist. Episcopat. Taciens“ 185— Í86.

2 Török-magyarkori tört.- emlékek. Első osztály I. 31. 1.