Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)

I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)

házak közt. 1742-ben a somogyi prédikátorok nehánya panaszt •emelt a traktusban uralkodó nagy erkölcstelenség, rendetlenkedés, esperesi hatalmaskodás és Simonia ellen. A panaszlevélnek aláirt a többek közt Bajomi György kis-hidvégi és Szentgyörgyvölgyi János városhidvégi lelkész is.

*6. Gölle. Ma egészen pápista község. Hajdan a fehérvári őrség (custodiatus), mint földesuraságnak tulajdonát képezte Hetény, Inám, Kis, Űzd — akkor adózó községek, ma pedig pusztákkal,'s Fényes Elek azt mondja róla, hogy lakói áriánusok voltak.1 2 A török kiűzetése után 1. Lipót Matusek András győri kanonoknak adományozta a fehérvári őrséget, kinek Eszterházi Pál nádor teljes hatalmat adott arra, hogy alsó Magyarországon a lutheránusokat és kálvinistákat a pápista vallás elfogadására kényszerithesse.3 Matusek halálával a paulinusból lett Csanádi püspök, Nádasdi László gróf kezére került a fehérvári őrség, ki a többnyire protestánsok által lakott őrségi birtokok népének megtérítéséhez egy szerzetes fanatizmusával fogott hozzá. Előbb franciskánus barátok által próbálta meg a protestánsoknak pápista vallásra édesgetését, s midőn azok nem boldogultak, jezsuitákat küldött segítségükre, kik aztán nem annyira megtériték, mint kipusztiták Göllén és környékén az ev. ref. vallásu magyar lakosságot.3

* 7. Gadács. Ma egészen pápista vallási! német község Somogymegyében.

*8. Nyilas, nevével együtt teljesen elpusztult. A török kincstári Defterek a simontornyai sandzsákban emlitnek ily nevű községet.4

1 Fényes Elek: „Magyarország ismertetése.“ Pest, 1865. I. 335. 1.

2 Bod P.: „Hist. Hung. Ecclesiastical II. 170. 1

3 Fényes E.: id. m. 1. 338.

4 Velics A.: „Magyarorsz. török kincstári Defterek.“ I. k. 262. 1.