Földváry László: Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez (Budapest, 1898)
I. rész. Alsó Dunamelléki vagy felsőbaranyai egyházkerület (1518-1715)
116 Rátóton is tartotta közgyűlését: azonban a szadadságharc bevégződése után újra költözködni voltak kénytelenek; a Berkes András váci kanonok által vezetett protestáns üldözés,, segítve Rátóth akkori földesura Mágocsi Mihály által, végkép örökre kiszorította innét a magyar ős lakókat s illetve a reformátusokat, s ez okból a protestánsok nem is tartották már szükségesnek a pesti Commissió elé terjesztett panaszjegyzékükben a háborgatott egyházak közt fölemlíteni. 3. P.-Csaba, (Pilis). Ma tisztán rkath. vallási! német-tót község, uj telepitvény. A Budáról Esztergomba vezető út mellett esvén s lakosai a török által sok háborgatásoknak lévén kitétetve: ref. vallású magyar lakosai még a török világban végkép elszéledtek, minélfogva a megye által 1690-ben eszközölt összeírásban nem is fordul elő. 4. Bial. A máig is fennálló s majdnem egészen ev. ref. vallású Aporkának régi neve. A magyarországi török kincstári Defterekben a pestmegyei szomszédos községek sorában e néven emlittetik; s hogy ezt illetőleg nem csalódunk, igazolja I. Lipót királynak 1701-ben kelt adomány-levele, melyben idősb Fáy Istvánnak s néh. id. Fáy László fiainak Dab falut egészen, Pereget, Szent-Király pusztát (Ráckeve sziget közelében) részben, s számos más birtokra pedig királyi jogot adományozván, azok közt világos meghatározással van említve : Bial vagy másként Áporka.1 A község határának egy része ma is őrzi a Bial nevet. 5. Szent-Endre. Ma mint csekély számú ref. hívekkel biró* leányegyház Pomázhoz tartozik. Fennállott a hajdani anyaegyház Budavár visszavételéig. Utolsó lelkésze Kása György volt, kiről az jegyeztetett föl, hogy esperességet viselt az ó-budai traktusban 1680. körül.2 Lampe már nem emlékezik az itteni ref egyházról s Bél Mátyás csak kath. és görög nemegyesült lakosokról beszél. 6. Torda feküdt a szent-endrei szigetben, Váccal átellenben. Korán elpusztult, mert már 1652-ben a váci traktus egyházai közt nem emlittetik. Pest-Pilis-Soltmegye Füleken 1661-ben tartott közgyűlésében elhatározván a török pusztításai közben még megmaradt községeknek összeírását, s az egyes községekben levő portáknak összeszámlálását és kiigazítását: e végre minden faluból két ember rendeltetett föl, kiknek segélyével iváni Fekete László alispán a szolgabirák és táblabirákkal ugyanazon évben eleget tevén a megye határozatának, találtatott: „No. 3. Possessio Torda. Porta szám 1/r Győrfi István tótfalui ember hiti után azt vallotta előttünk: minthogy 1 Pesti Fr.: Magyarország helynevei. I. k.254. 5 Dunam, egyházk. névtára. 64, lap. 1848.
