Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

KILENCEDIK FEJEZET A szombathelyi ferences kolostor vizitátorai, szindikusai, konfráterei és jótevői - Iparosok kereskedők- A kolostor viszonya alkalmazottaihoz

mint harminc éven keresztül. Hazatius után hívták meg erre a tisztségre. 1674. május 22-én még csak helyettes spirituális atya, de már december 17-től kinevezett szindikusként szerepel. 1705-ben mint városbíró is: 498 „Sz. Ferencz Szerzetinek Legitimus Plenipotentiariussa és Spirituálissá solemni cum protestatione” stb. védi a rendház érdekeit.

Rosty Zsigmond 1707-1734 években a rendház szindikusa. Különben ő is városbíró. 1722. július 15-én: Rosty Sigmond Biro (Nemzetes Vitezleö) „úgyis mint ezen Szombathelyi Pater Franciscanus Uraimiknek Sindicussa” stb.499 - Valószínűleg közeli rokona Rosty István alispán, aki ekkor (1733. január 17.) 4 Ftot adott a kolostornak (Kolostori Számadáskönyv).

Pruchberg (később Pruchberger) András 1734-1735-ben írja a számadásokat gót betűkkel: Andorass Pruchberger. 1734. december 31-től 1735. augusztus 27-ig szerepel csak. Ez azt is jelenti, hogy csak helyettes, illetve ideiglenes.

Náray András 1735-40 években írja alá a Számadáskönyveket, mint „Szent Ferencz Szerzetinek Spirituálissá”. 1738. március 10-én ő is a közgyűlésen a kolostor érdekeinek védője. Valószínűleg előbb lemondott tisztségéről, mert 1740. március 11-én már csak mint helyettes „különlegesen megbízott” szerepel. Utolsó aláírása 1740. június 27-én olvasható.

Jagodics György 1740-1754 években szindikus. Utolsó aláírását 1754. május 14-én olvashatjuk.

Kiss János 1754-1758 években szindikusa a kolostornak.

Szabó Ferenc 1758-1763-ban gyakorolja ebbeli tisztségét.

Soós István egyszer ír alá a számadásoknak mint helyettes szindikus 1782. május 8-án. Zanathy Boldizsár után kérték fel az aláírásra.

Zanathy Boldizsár 1763-tól 1781. december 21-ig jegyzi ellen a Számadáskönyveket.

Polányi György 1782-1788-ig gyakorolja a szindikusságot. 1782. június 23- án mint „utoljára megválasztott főszolgabíró” ír alá a számadásoknak.

Márkus György (Markos) Polányinak helyettese, de utána is csak mint helyettes szindikus gyakorolja hivatalát egészen 1815 áprilisáig.

Iwsics György 1814. november 26-án temetkezett a ferencesek kriptájába, mint „a szombathelyi kolostor szindikusa” (Catalogus in Crypta Ecclesiae sepultorum), de nevével egyszer sem találkozunk a számadásokban.

Sennyei Antal báró 1815-1821-ig a szombathelyi ferencesek szindikusa. A Sennyei család hagyományos jótevője és szoros barátja a franciskánusoknak. Az alapító és visszatelepítő Sennyey István győri püspöktől (1630-1635) egészen eme szindikusig legalább tart a rend iránti kegyeletesség. A család házi lelkésze is a XVIII. század folyamán legtöbbször szombathelyi ferences atya. Sennyey utolsó aláírása 1821. május 8-án történt.

498 SZV Jkv. 27. köt. (1712-1716) 249, 300. p.

499 SZV Jkv. 30. köt. (1721-1726) 49-50. p.

257