Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
gvárdián (1857-1866) ugyanis 1866. június 3-án a kolostor nevében örök adásvételi szerződést kötött Kovács Alajos és neje, született Amersin Mária szombathelyi lakossal. Ezek a nárai határban fekvő 12 hold 870 négyszögöl térmennyiségű erdejüket a rendnek 900 forintért eladták. A telekkönyvi hivatal e napon adta ki azt az átvételi szerződést, amelyet a vevő P. Görög Kázmér, valamint Kovács Alajos és Amersin Mária aláírtak, két tanú - Kronecker József és Kovács Sándor -jelenlétében. így a Kiskos-féle erdőcskével együtt - mint egy 1898. február 11- i kataszteri birtokívből kitűnik - az egész erdő 15 hold és 482 négyszögöl nagyságú.164 Ez a nárai erdő 1950-ig a rend kezelésében volt. Az állam szempontjai szerint gondozták. Az ottani erdős jelentést tett minden évben a kolostorfőnöknek: mennyi erdőkészlet kerülhet kitermelésre, mennyi új csemetét kell ültetni. Ugyanakkor az erdős díjazását is rendezték. Ez az erdő nagy segítségére szolgált a rend tűzifa szükségletének kielégítésében és épületfa szerzésében. Legutoljára pl. a kerti szőlölugas dúcainak oszlopait termelték ki a nárai erdőből. Mindezt különben súlyos kiadással kellett volna fedezni. Oladi mezők Valamikor erdőség állott e mezők helyén. Turkovics János városi aljegyző 1828. május 28-án ad ki - Kivonás Privilegiált Szombathely város Hegybéli Erdeinek és megyéjének a Privatus okkal lett Uj megye jelek tételérül, és az ó jelek ujjétásárul szálló relatibul - másolatot. Eszerint az 1808-ik évi eljárás szerint új határjeleket raknak le az egyes erdők, illetve birtokok között. „Által menvén a PP. Franciscanusok Erdeje alsó szélének nyugati Csutsához, vagyis azon határ homphoz mely az oladi fúndust a Szombathelyitül különbözteti, melybül keletnek indulván P. Horváth Maximilián quargyán, és Németh Bonaventura magyar concionator személyes jelenlétében” helyezik el a határ- vagy megyejelzőket.165 1859-re - úgy látszik - a rend már jól kiirtotta az erdejét, s ezzel a helyén keletkező megművelt mezőség akadályozta a szarvasmarhák szélesebb úton való kihajtását. Ezért „Délfelőli erdő részletét a felső hegyen kívül 2920 négyszögölével 3870. Top. száma szerint általadja” a városnak, a város pedig ugyanakkor „Általadja... ugyan az ottani düllőben 3871. szám alatti erdejének délfelöli részét 2920 négyszögölével”. Egyúttal 14 megyekövet tettek le a két birtok közé. Az utolsó határkő elhelyezésénél mondja az 1859. április 9-én felvett jegyzőkönyv:166 Ettől 55 lépésnyire a 14. megyekő az oladi határhomp arányában a határ közepéhez két lépésnyi távolságra befejeztetett. A jegyzőkönyvet P. Görög Kázmér házfőnök írta alá. Ezekből látható, hogy az oladi határnál fekvő rendi birtokról esik szó. 166 SZF. 81
