Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
gyümölcsfák kiálló ágait messék le, nehogy az akadékoskodó fiatalság az útra verje a gyümölcsöt.154 Orthodox izraelita rituális fürdőház a kert végében Megy kell még említeni a kerttel összefüggésben, az orthodox izraelitákkal kötött szerződést, amely 1872. szeptember 9-éről keltezve válik ismeretessé, s amely egyrészről P. Horváth Romuald gvardián (1870-1872), és másrészről az orthodox izraelita hitközség elnöke, Stádler Ignác, között jött létre 20 évi időtartamra. A német nyelvű szerződés szerint a ferencesek kolostorkertjében, közel a Gyöngyös folyóhoz és a „Práter” bejáratához, az orthodoxok 18 négyszögölnyi területet vesznek bérbe a kolostortól 1892. október 24-ig, amely szerződés 10 évre lesz meghosszabbítható. A bérlet díja évi három osztrák ezüst tallér. (A régi német egyesületi tallér 30 ezüst garas, ez pedig 1 forint 50 korona). Annak ellenére, hogy Piry Cirjék provinciálisa szerződést a rendre nézve sérelmesnek találta, amint 1872. szeptember 26-i leiratában ezt kifejezésre is juttatja: „szerződést csak akkor szabad aláírnom, ha... jóakaratilag tett megjegyzéseim s a físcalisunk "vélemény" pontjai szerint köttetik meg... mert az Izraeliták által felvett szerződés úgy van fogalmazva, hogy ne merészeljük sajátunkat másra fordítani.”155 Közben Horváth Romuald főnök meghalt, utána Magyar András atya (1872- 1873) lesz a házfőnök. Kisebb huzavona után a bérleti szerződést mégis nyélbe ütötték, s a rituális fúrdőház megépült. Mint ilyen jó 30 évig állott fönn. A kolostor, mint háztulajdonos még 1901-ben is Holcheim Gábornak „a kerti rituális fürdőház ámyékszékének helyreállításáért 4980 koronát” fizetett ki. 1905-ben viszont a szerződés lejárt, mert Hegedűs Cirjék gvárdián a házi krónikában azt írja: „Április hó 1 -én a zárdakert délnyugati sarkában épült fürdőház a Zárdafőnökség és az Izraelita Orthodox hitközség, illetve Stadler Károly volt hitközségi elnök között kölcsönösen megkötött bérleti idő, folyó évi márczius hó 31-én lejárt.”156 Ekkor a kolostor az épületet saját kezelésébe vette át. Mosóházzá alakította át és ott rendezett be egy szobát a szerzetesek női rokonainak elszállásolására. Ennek a rituális fürdőháznak elődjeként számítható az a „fördő épület”, amelynek fundusát még 1791. október 1-én Isó József verekedte ki a várostól: „azon haszontalan fundust, melly a P. P. Franciscanusok kertye végében és a Szőke földi Curialishoz tartozandó Kis Malom között vagyon”. Ez az épület, szorosan véve, a rend kertje területén feküdt, de a kolostor kertjén átfolyó és annak tavából kivezető csatorna ott ömlött a Gyöngyösbe, emiatt voltak nézeteltérések a klastrom és Isó között. Isó nem akarta a pénzen megvett területen a kivezető csatornát átengedni. így meg a rend volna károsodásba, főleg áradásokkor, mert másfelé nem lehetett elvezetni a kert tavának és a megduzzadt Gyöngyösnek a 155 SZF P. Piry Cirjék provinciális (1863-1866, 1872-1875) leirata a szombathelyi házfőnökhöz. 156 HIST. DOM. 1898-1945. 78