Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ELSŐ FEJEZET Letelepedés
tó lészen, fog excindáltatnyi, és azt ösztörökkel meg tsináltatnyi, s-az viz folyást ki tisztogattatnyi mint hogy a Sz. Convent magát ajánlotta, decidátatott azért hogy azon fundus a Conventnek örökössen birássában engedtetik, semmi Just, és proprietást abban Város magának fönt nem tartván, actum uti supra Idem Notarius (ti. Kerkápoly Jóseff)-”142 Ennek a két, városi jegyzőkönyvben megörökített okmánynak tartalma szerint: a kolostor templomának tornya és a Gyöngyös folyó sekély, széles medre között hasznavehetetlen, füzessel-nádassal benőtt terület feküdt, amelynek a város sem vette semmi hasznát, a kolostor pedig szívesen felhasználta saját céljaira. De a mai Szentmárton felé haladó utca (most Tolbuchin utca)143 folyón inneni, déli részén állott a város malma, északi részén pedig (a volt püspöki malom helyén) a Gorupféle malom.144 Alulról felfelé a malmok így következtek egymás után: 21. Szőllősy Malom (Erdődy), 22. Négyes Malom (Batthyány), 23. Kiss-Malom (Batthyány), 24. Szombathelyi Malom oppidi Sabarien., 25. Gorup Malom, 26. Domonkosok malma.145 A tanács tehát biztosítani kívánta a városi malom vizének gondozását, karbantartását a kolostor révén. Csak ezért, és úgy adta oda a telket örökbe, miután erre a kolostor elöljárója biztosítékot szolgáltatott. Ezért a város legrégibb képein, sőt a városnak legrégibb vázlattérképén146 és a győri vázlatrajzon147 sincs semmi a torony és a folyó között. Illetve, csak a Gyöngyös mellett az átkelőtől (most híd van itt) délre látszik a városi malom helye. Innét is érthető, hogy a klastrom gazdasági épületei csak 1755 után kereshetők a gazdasági udvarban. Láttuk már előbb, hogy az első bejegyzés az istállók javításáról csak 1769-ben olvasható. Közvetlenül a templom szentélye, illetve a torony mögött 1755-ig épület nem volt. Későbben keletkezett ott az utca mentében olyan ház, amely adó alá esett, holott ez alól a templom és a kolostor mentes volt. Erről a házról 1879-ben az említett házfönök azt írja: már-már összedől, nem lehet javítani, a mellett nagyon csekély, sőt részben semmi jövedelmet nem hozott. Azért elhatározta: új, nagyobb hozamú épületet emeltet. P. Farmady Martinián provinciálistól előzetes engedélyt kért az építkezésre. Brenner János főépítésszel együtt a városi építési bizottságnak, Sövegjártó Jánosnak a kolostor akkori Szindikusának (gondnok), és a rendtartományfőnöknek. Az illetékesek megtették a maguk észrevételeit és változtatásait, végül a főépítész jóváhagyta és hitelesítette a tervet. Ezután a régi épületet a fundamentumig lebontották, és három hónap alatt (május 1-től augusztus 1-ig) felépítették azt a házat hét bolthajtással, amely elég széles és kényelmes, amelyhez még közös illemhelyet is mellékeltek. Ez az új épület belekerült 8.343 forintba. Alapítvá142 SZV Jkv. 36. köt. (1755-1765) 1755. december 22. 22-25. p. 143 Ma: Szent Márton utca. 144 VM Megyei iratok, Acta gén. Congr. 1763. szeptember 5. Series Regulationis Malorum super fluvium Gyöngyös a Vég malom usque Genesi fölső malom inclusive situatatum. 143 VM Megyei iratok, Acta gén. Congr. 1763. szeptember 5. 146 OL 1766. MNM. Bérirattár Föl. Lat. 3804.1-II. ír. 3. 1560. 147 Fehér Mátyás OP közlése, vö.: GÉFIN 1941 27. p. 74
