Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ELSŐ FEJEZET Letelepedés

A kolostor nyugati szárnyának megépítése, 1759-1762 Az 1730 előtti kolostor hosszabbító építkezésnél sokkal nagyobb mérvű munkálatok folytak a mai kolostor egész nyugati oldalának fölemelésekor. Ez az építkezés P. Kosa Jenő nyelvezetén a ,,Regulare aedificum” (szerzetesi szabá­lyos építmény) nevet nyerte el. Vagyis a nyugati szárny megépítésével (Nyürő Zsigmond atya szerint: a Szarvas vendéglő felé, ma Sabaria vendéglő)135 az udvar négy oldaláról zárult. így a három kolostori szárny és a templom zárt négyszöget alkotott, amelynek udvarát, szerzetesi nyelvezettel, kvadrumnak (quadrum) ne­vezték. Régente ezeket a négyszárnyú épülettömböket hívták csak konventnek (conventus), míg egyik vagy másik oldalán nyílt kolostort csak rezidenciának mondották a ferencesek. A szombathelyi kolostor emez építkezése, Kosa Jenő atya szerint, 1766-ban fejeződött be. Igazában, mint a beszédes Számadáskönyvek kiadási rovataiból ér­tesülünk: ez a nagy építkezés 1759-1762. években lényegében megtörtént. Követ­ve főleg az 1756-1803. évekről szóló Számadáskönyvek adatait, a következő építkezési részletek tárulnak elénk. Már 1757-ben, P. Csák Gellért gvárdián alatt, megkezdik az új klastromrész építéséhez szükséges fakitermelést és az ácsmun­kákat. Az ácsok Csődén dolgoznak már április folyamán, mert 3-án 15 forintot vesznek fel. A legtöbb fát Iváncon termelik ki, az ácsok is ott dolgoznak, de ugyanakkor idehaza is teljes gőzzel vannak munkában. A munka azonban igazá­ban csak júliusig tart. Az ácsoknak sok tennivalója akadt - úgy látszik - a régi épület tetőzetének részbeni lebontásánál és az új épülethez való igazításában. Ősszel már azért nem ment a munka, mert feltehetőleg nem futotta a költségekből. 1758. évben az ácsok dolgoznak és termelik ki a fát, illetve a gerendát az építkezéshez. Május 1-én a Tömördön dolgozó favágóknak 1 forint 63 dénárt ad­nak. Jáhomon és Szatán, valamint Tömördön a gerendákat kitermelőknek, május 29-én, illetve július 21-én összesen 34 forintot fizetnek. Egymásután augusztus­ban 10, majd 13 pár deszkát vesznek 10 forint 70 dénárért. Az ácsoknak két he­tenként fizetik bérüket, 13 forint 5 dénárt, illetve 16 forint 42 dénárt, szeptember­ben pedig 9 forint 22 dénárt kapnak. November 28-án a tűzifát vágó náraiakat 45 forinttal elégítik ki. Megtudjuk azt is, sajnos név nélkül, hogy a vezető építész po­zsonyi volt, mert augusztus 26-án külön fogattal vitetik haza, amikor is a kocsis­nak 8 forintot olvasnak le. Közben azonban szekérszám veszik a meszet, a vá­rostól téglát és egyéb szükséges kellékeket, pl. vasat. Ezalatt az istállót is javítják. Augusztus 1-től fogva már nem Csák Gellért atya a házfőnök, hanem P. Nagy Dániel, aki 1758-1761 években viseli a gvárdiáni tisztet, s aki alatt végbe­megy a hatalmas építkező munka. 133 Ma a Pannónia ház. 62

Next

/
Thumbnails
Contents