Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

lalterítőt vesznek 4 Ft-ért, és 50 dénárért. 1680. szeptember 16-án a járvány miatt rendkívüli mosónőt alkalmaznak, aki 85 dénárt vesz fel. Már 1684. szeptember

30-án sáfrányt szereznek be és egyéb gyógyszert 4 Ft-ért. 1687. július 26-án hallunk arról, hogy külön ostyasütőjük van, amelyet 2 Ft-ért javíttatnak (és 85 dénárért). Ugyanezen évben borkövet is adnak el (cremor Tartari). Már 1688. január 19-én 20 font borsot, 10 font gyömbért, 8 font rizst, fél font szerecsendiót, stb. vesznek Neustadtból 24 Ft-ért. Ugyanakkor lóékességért adnak a bőrkereskedőnek 3 Ft-ot. 1694. június 5-én arató sarlóért 15 dénárt fizetnek. (Július 2. Sarlósboldogasszony.) Ez évben 40 dénárért mustártartót vesznek. 1711. június 17- én a vikáriusnak flostromért 1 Ft-ot adnak. 1713. október 3-án borbélyszéket készítettnek 1 Ft 90 dénárért. 1735 januárban karfiolmagvat vesznek. 1763. április 9-én fenyőmadarakért 40 dénárt adnak ki. 1764. február 3-án nagy atlaszt vesznek, amely 141 térképet foglal magában, 10 Ft-ért. Ugyanaz évbe egy font piskótát szereznek 80 dénárért. 1764. február 23-án fél uncia kámfort szereznek 21 és fél dénárért. 1793. május 15-én 291 zsemlyét vesznek a péktől 4 Ft 51 krajcárért. 1816. december 6-án 7 mérő napraforgómagért 22 Ft-ot adnak. 1817. február 7-én 2 indiai kakast (törpe, parlagi) vesznek 9 Ft 30 krajcárért. 1823. december 7-én 12 szalvétát és asztalterítőt szereznek 16 Ft-ért. 1818. augusztus 5- én szivacsot kap az ebédlő az edények törlésére, 1 Ft 45 krajcár értékben. 1846. november 13-án glauber-sót és szemvizet szereznek. 1848. július 2-án a Kossuthhoz intézett levél elküldésére 50 krajcárt adtak ki. (Kár, hogy nem ismerjük a levél tartalmát!) 1848. júniusban 22 Ft 19 krajcárért birsalmát adtak el a kertjükből. 1837. szeptember 19-én olvasunk először 2 Ft 18 krajcárnyi krumpliról (Pro crumplis!), eladdig nem volt úgy látszik használatban. (A krumplit, vagy burgonyát a XVIII. században Csehországba ír szerzetesek hozták.4110 Az ország felső részére Sziléziából, alsó részére német katonáktól behozva terjedt el a XVIII. században. Legrégibben 1654-ben titkon Németországból hazajött protestáns diákok hozták be Wesselényi nádor alatt. Mivel mérgesnek tartották, csak nehezen lett népszerűvé. Franciaországban XIV. és XVI. Lajos, Poroszországban Nagy Frigyes asszisztenciájával próbálták terjeszteni.480 481 Különben csak a XIX. században tudták az uraságok a jobbágyokat nehezen rászoktatni. Az éhínséges esztendők azután általánossá tették. A morvaországi Zsarovicén a Szűz Máriáról elnevezett templomot 160 évvel ezelőtt építették arra a helyre, ahol már a XIII. században is templom állott. A templomot most restaurálták, s ebből az alkalomból a lapok megemlítik, hogy ebben a községben 1805-ben a napóleoni háborúk idején egy éjszakára megpihent Ferenc osztrák császár és Sándor orosz cár is kíséretével. Akkoriban a községben oly nagy volt az ínség, hogy a község plébánosa csak sós burgonyával tudta megkínálni a magas vendégeket. A községben ugyanis akkor már néhány év óta termesztették a burgonyát.482

480 AKL I. köt. 306. p.

481 Vö. ÉT 18 évf. 1963. január 27. sz. 119-120. p.

482 Vö. MK. 51. évf. 310. sz., 1961. november 13.

248