Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai
ilyenek előbb vagy később könyvet adtak ki, vagy legalább kéziratokat hagytak hátra. De itt említem meg azokat az írókat is, akik Szombathelyen születtek, és mint ilyenek az itteni kolostorban nagyon is otthonosak. (...) Néhány tudós és tanügyi ferences Nem elégszünk meg ama felsorolással, amelyeket már eddig tettünk azokkal az egyénekkel, akik a szombathelyi kolostorban laktak, vagy pasztorációban, térítésben, írói működésben példát mutattak. Itt kitérünk olyan franciskánusok kiértékelésére, akik kulturális téren kiemelhetők, mint tudós férfiak, vagy a műveltség napszámosai. (...) Képzőművészeti nyomok és emlékek a templom és kolostor épületében A részben már az első, vagy az előző fejezetekben érintett művészettörténeti alkotásokat röviden egybefoglaljuk, mert ebből a fejezetből - úgy érezzük - nem hiányozhatnak a képzőművészetileg számba jöhető emlékek. A templomban Gótikus szentélye már 1360-ban állott. Ekkor adta ezt Kálmán győri megyéspüspök a mellette levő, kórházból átalakított kolostort is, a ferenceseknek. A mai templom hajója ekkor még nem állt. Csak a magában álló kis szentély szolgált a hozzá közellevő kórház (ispita, esetleg leprosorium) betegei részére istentiszteleti helyül, föltéve ha mindkettő nem romokban hevert. A szentély és a kolostor keletre néző épülete ekkor még nem kapcsolódtak egybe. Mint látható: a szentély teljesen csúcsíves építésű, a későbbi gótika nyomait viseli. A mai templom hajója 1360-ban keletkezett, amikor már nem kisvárosi ispita igényeit szolgálta, hanem rendszeresen szerzetespapok és testvérek, sőt velük együtt a közellakó városi vagy vidékről betérő, és különben külső területen lakó hívek sokrétű lelki szükségleteit és igényeit elégíthette ki. Szienai János ferences atya, Kálmán győri püspök bizalmasa hajtotta végre a templom megnagyobbítását. Ekkor lett a kis kápolna a templom szentélyévé és a szerzetesek kórusává. Stallumokat szereltek bele, és a szent zsolozsma kezdetének, vagy bevégzésének, és a híveket érdeklő istentiszteletek elkövetkezésének jelzésére építették a ma is fennálló tornyot harangok befogadására, de nem a templomhajó elejére, hanem a kolduló rendek szokása szerint a szentélyből könnyen megközelíthető harangok húzására a szentély északi részére. A megépített új templomhajó rendeltetését elárulta a templom északi falának közepén vágott ajtó is, mert Szombathely keleti városkapuja és Szentmárton városkapuja közötti közlekedési út a templom északi fala mentén haladt, s az emberek azon jártukban-keltükben könnyen kerültek a templom belsejébe. A templom melletti nyugati, illetve déli terep az időben ura233
