Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

HETEDIK FEJEZET A ferencesek művelődéstörténeti vonatkozásai

lovas szekerek közlekedtek benne, amelyek annyiszor jelentettek veszedelmet a kisgyermekek számára.

Az óvoda-fölállítás szükségességének erkölcsi háttere

Az óvoda fölállításának indítékául felhozza nemleges érvül: „ennek hiánya miatt dűl a fiatalság a bűn torkának örvényébe, ’s szaporodnak a bűn lajstromában a borzasztó gonoszságok”. Valószínűleg eleget hallott Szombathely diákéletének közeli múltjáról eseteket, amidőn „éjjel kocsmáznak, kóborolnak az utcákon, éjjelre kimaradnak szállásaikról, garázdálkodnak az utcákon, ablakokat vernek be, lármájukkal, kapuzörgéssel zavarják a város éjjeli nyugalmát... Éjszaka ablakokon bekiabálnak, nádas házak eresze alatt pipálnak, verekednek egymásközt s a molnárlegényekkel... adósságokat csinálnak”, stb., stb. 1794. március elején, 24-én polgár-ház ellen támadtak, az éjjeli őrökkel veszekedtek (megyei katonák és polgári strázsák), ezért börtönbe is került néhány, akkor diák-sztrájkot kezdtek. 1794. március 28-án Labricz István filozófus Kovács Antal esküdtet bottal akarta megverni, egy városi polgárt meg is vertek. 1795. január-februárban még vakmerőbbek lettek, Szily püspöknek is közbe kellett lépni. A „Próderban” (a Prater, a ferenciek kertje végén a Gyöngyös másik oldalán fás rétség) 1807. augusztus 9-én a molnárlegényekkel akartak verekedni. Mikor augusztus 10-én Szaniszló Ferenc alispánhelyettes Horváth nevezetű filozófust elfogatott, még nagyobb zendülésbe kezdtek: dobot vertek, trombitát fújtak, a gimnázium harangját is meghúzták, fegyverekkel, pisztolyokkal és dorongokkal felszerelve követelték a kiadatását. A diákok ilyetén zendülésébe végül is a pécsi, majd a győri főigazgatóság és a helytartótanács is beavatkozott. 1795-ben még Vajda alispánt is a nyílt utcán megtámadták, ostorral megverték-megcsapkodták.428 De még ezeknél is szomorúbb volt, a hitben és erkölcsben megfogyatkozott világi gimnáziumi tanárok: Zarka Károly igazgató, Kultsár István tanár és Greinschnek Ignác tanár rossz pédája. Ennek folytán a diákok között sok felszabadult szenvedély, vásottság, gyanús társalgás és erkölcstelen tettek váltak közismertté. Szily püspök is igyekezett a rossz elemektől székvárosát megszabadítani. Zarka igazgató, Kultsár tanár pőrében végső fokon még a királynak is be kellett avatkozni és Zárkát elmozdítani.429 Csepy Dömötör főnöksége (1833-1840) után hamarosan, 1843. január 16-i püspöki szentszék ülésének jegyzőkönyvéből értesülünk arról, hogy Laky János szombathelyi plébános és szentszéki ülnök fölhívta az újonnan

428 KLEMM é.n. Rakoncátlan diákok c. fejezet, 107. és skk. p.

429 KLEMM é.n. Vili. rész. Fegyelmi állapotok az 1790-1808 években: A bajok okai. 1. fej.: Szekér Joákim és társai. (Ezek világias és engedetlen viselkedése.) 2. fej.: Szily püspök feljelentése Zarka igazgató és a gimn. két tanára ellen. 1795-1798. - A Zarka-ügy előzményei. Gáspár György ellen indított vizsgálatok. - Szily Zarka elmozdításáért küzd Zárkának eretnek tanai és erkölcstelen élete miatt. - A kir. döntés Kultsárt elmozdítja állásából, Zárkát meghagyja Szombathelyen. - Az ügy újrafelvétele. A király megfosztja Zárkát, majd pedig Grienschnecket állásától c. fejezeteket, 77-107. p.

183