Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ÖTÖDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek térítői tevékenysége
a megismert igazságtól sarkalva kivált és az őseitől elhagyott s egyedül üdvözítő Anyaszentegyház kebelébe tért vissza. Nevezett ifjú Dr. István Vilmos püspök úr Öméltósága legkegyesebb átirata értelmében P. Hegedűs Cirjék e. i. zárdafőnök mint lelki vezetője kezeibe tette le az ünnepélyes, nyilvános: Professio fidei-t. Mint tanúk közreműködtek: Tek. Dukai Dániel és Tek. Kirchknopff János szombathelyi lakos polgár urak. Az ünnepélyes actuson a főgimnáziumi ifjúság, s a hívő közösség igen szép számban vett részt. Az ünnepélyt szentbeszéd nyitotta meg s ugyancsak azzal záródott is.” 1930. november 5-én a ferencrendi templomban egy katolikus férj izraelita vallású felesége és két kis leánya keresztelkedett meg, P. Vargha Theodorich házfőnök és plébános révén. A vidék térítői A térítésekre nézve, igen gyérek adataink a XVII. századra vonatkozólag. Megkísérlem a kevés bizonyítékot összeállítani a vidéki térítésekre való tekintettel. Vas Megye területén kevés olyan plébánia létezik, amely a XVII. század közepétől őrizné az anyakönyveket. így a térítésekről alig kapunk valami írásba foglalt híradást. A cujus regio, ejus religio (akié a terület, azé a vallás!) alapján a vármegye egy részének lutheránusai visszatértek a katolikus egyházba, amidőn a vidék ura, Nádasdy Ferenc, 1643-ban katalizált. Mint Sárvár ura, a környék népét Csepregtől Sárvárig magával hozta a katolikus egyházba. De erről vajmi keveset tudunk meg a sárvári, XVII. századból származó anyakönyvekből. Az áttéréseket alig jegyezték vagy egyáltalán, egyenesen mellőzték azok rögzítését. A másik dolog, ami figyelmünket kell, hogy megragadja, az a körülmény, hogy a földesurak visszatérítésével korántsem tértek vissza maradéktalanul a jobbágyok vagy az úriszék alá tartozó egyéb népség. Sokan visszamaradtak a reformált hitben, mint a területükön lakó nemesek, a városi iparosok, polgárok, stb. Mikor Pázmány után a németújvári Batthyányiak visszatértek a katolikus hitre, Körmenden a város jó része megmaradt a lutheranizmusban. A nemesek Szombathely környékén is jobbára maradtak a lutheranizmusban. A Kazó-féle hivatalos egyházlátogatás szerint, 1697-1698-ban a Gyöngyösmente, egészen Kőszegig ekkor még többnyire lutheránus, holott Genes, Pöse földesúrilag a katolikus Esterházyak alá tartoznak. Kazó szerint281 Gencsnek282 1697-ben 143 katolikus, 192 nem katolikus és 189 közömbös hitű lakója van. A közömbösek alatt a lutheránusok gyermekeit érti. Pöse plébániáján283 142 katolikus, 260 nem katolikus, 187 közömbös hitű lelhető. Az időben, Sárvár és Szombathely között, Vépen kívül más plébánia nem található. Sárvár284 akkori lakói 281 KAZÓ 1697-1698. 282 KAZÓ 1697-1698 l.p. 283 KAZÓ 1697-1698 7. p. 284 KAZÓ 1697-1698 1563. p. 143
