Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)

ÖTÖDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek térítői tevékenysége

A tömeges áttérések tulajdonképpen a XVII. században befejeződtek. Hogy azonban jeles munkát végeztek e téren a magyar mariánus ferencesek a XVIII. században is, feltünteti az a hivatalos kimutatás, amelyet a generális és provinciális káptalanoknak nyújtottak be, s amelyet szintén a pozsonyi rendtartományi levéltárban voltak felfektetve. E szerint: 1740-1744 években megtért 728, 1744- 1746-ban 943, 1746-1750-ben 1.047, 1750-1751-ben 207, 1751-1752-ben 240, 1756-1760-ban 419, 1760-1762-ben 429, 1762-1768-ban 540, 1768-1774-ben 496, stb. Ez összesen 1740-től 1774-ig 5.044 lélek.269

Térítések Szombathelyen és környékén

Szombathely a győri püspöknek városa és uradalmainak egyik központja. Mint ilyen, mindig katolikus vallású maradt. Itt tehát nem mutatkozott térítési terep, legalább külsőleg, az atyák részére. A város fejlődésével és egyéb körülmények befolyása következtében (más vallású nemet elem betelepedése, német ajkú iparosok, görög és izraelita kereskedők), az átvonuló vagy ideiglenesen itt tartózkodó német katonaság között gyakrabban adódott egy-két térítésre alkalmas egyéniség.

Bethlen Gáborné és két török apródjának áttérése a ferencrendi templomban 1632. november 11-én. Brandenburgi Katalin fejedelemasszony, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem özvegye (élt: 1604-1649) és a szombathelyi ferences rendű templom viszonyát Fehér Mátyás OP emelte ki a tisztán lexikális, gyér ismeretkörből. Fehér ugyanis 1943-ban a Vasvármegye szombathelyi újságban, cikket közölt: „Képek Szombathely múltjából” címen.270 Ennek alcíme: Bethlen Gáborné fejedelemasszony Szombathelyen. Cikke szerint (főleg a győri püspöki levéltár adatai nyomán), már Gyulafehérvárott vált katolikussá. Sennyei István győri püspök úgy értesült Kemény Jánostól, a későbbi fejedelemtől, hogy ablaka alatt gyerkőcök járnak és ilyetén versikékkel verik fel nyoszolyás ágyából:

„Gyakran térdet képeknek hajték,

Titkos boltban melyeket tarték,

Feszületet imádék,

Olvasókra Sok szapora Ávékat mondék.”271

Fehér Mátyás cikke szerint, Brandenburgi Katalin Szombathelyen a ferenceseknél bérmálkozott meg, azok templomában, és ugyanakkor két török apródja is megkeresztelkedett. Egyiknek keresztatyja Csáky István a fejedelemnő udvarából, a másiknak keresztatyja Sennyei Sándor, a győri püspök öccse. Csáky keresztfia István nevet nyert, Sennyeié pedig Gábor nevet kapott, Bethlen fejedelem emlékére.

269 SCHEMATISMUS 1866 25. p.; P. Cwckl Krizsó közlése.

270 FEHÉR 1943. január 10. és 31. sz.

271 FEHÉR 1943. január 10. sz.

137