Takács J. Ince: Sabaria Franciscana. A szombathelyi ferencesek története - Acta Savariensia 14. (Szombathely, 1998)
ÖTÖDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek térítői tevékenysége
ÖTÖDIK FEJEZET A szombathelyi ferencesek térítői tevékenysége Ennek a fejezetnek az előbbitől történő elválasztása, nem annyira logikai mérlegelés, mint inkább technikai elgondolás vezetett. Akkora a lelkipásztorkodásról szóló fejezet terjedelme, hogy elveszne benne a térítői tevékenység áttekinthetősége. Ezért kiemelni óhajtván a nagy anyagtorlódásból a térítések körüli munkálkodást, külön fejezetben világítunk rá a szombathelyi ferences atyák ilynemű tevékenységére. Általános rendi kép világegyházi és hazai térítésekről Szent Ferenc rendje nem egyenesen hittérítéssel foglalkozó szerzet, mint pl. az Isteni Ige Társasága, Fehér Atyák, Szentlélek Atyái, Pallottinusok, stb. De mint lelkipásztorkodással foglalkozó katolikus erkölcsi közösség, feladatai között tudja a katolikus hit elfogadtatását és a jóakaratúak rávezetését az egyház által hirdetett igazságokra. Ily értelemben méltán nevezhető missiós rendnek. Mint ilyen kivette részét a katolikus hit terjesztéséből, s ezért vannak érdemei a világegyház terjesztése körül. Csak néhány fémjelző név e téren: Piancarpinei János, Rubruque Vilmos, Montecorvinói János, B. Pordenonei Odorich, B. Raymundus Lullus, az új világban (Mexikó) egy Zummaraga János első mexikói püspök, majd érsek, aki még a fogait is kiverette, hogy a mexikóiak selypítő, sziszegő nyelvét jobban beszélhesse. Hazánkban a magyar ferencesek térítik meg, az ország szívében, az Alföldre behozott kunokat-jászokat. Ennek különben fényes bizonysága, hogy a közgyónás (Confiteor) szövegében kun nyelven Szent Péter és Szent Pál neve után Szent Ferenc nevét is beleszövik.264 A kunok megtérítésének egyik emléke: Mátyás király alatt a jászberényi kolostor megépítése. Nagy Lajos alatt részt vesznek a balkáni népek megtérítésében is. Márkiai Szent Jakab és társai a XV. században a dél-magyarországi huszitákat térítik vissza az egyházba.265 A török pusztítás és a protestánsok fellépése után a XVII. században lassan ugyan, de erőre kaptak a ferences kolostorok, s ekkor a saját hatáskörükben minden erejüket latba vetik, hogy Pázmány Péter bíboros érsek nyomán (fi637) szaporítsák a katolikus egyház tagjainak a számát, a másfelekezetüeket felvilágosítsák és megnyerjék az egykor elhagyott római szent hitnek. Erre nézve beszédes tanúbizonyságot tesz a ferences mariánus rendtartomány pozsonyi levéltára. Sajnos, nem volt módunk-264 GOLUBOVICH 1919 III. köt. 13. p. 265 BURKA 1924 135
