Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
13. A város egyházi állapota
Utóbb "egy öregasszonynál selyérségben lakot, az mely eöreg aszonynak kedvét keresvén, minek előtte ki múlt e világból, megh nevezet Fenesi Mihály plébánusnak testamentumban háttá eörökessen, az után Fenesi plébános építette, az megh halván, atyafiaira maradót és azok elatták. Halála után Fenesinek maradtanak volt restanciái (követelés) az embereknél, mellieket ki szedetvén akkorbeli praepost, néhai Folnai Ferencz, azon a pinzen vették az mostani plébániát és ezen plébániát város soha nem építette, hanem a pap födette várbeli porkoláb az ur majorjából adott szolmát és az ur jobbágyi, perentiek, segítettek födni". Az öregasszony pedig "váron alól" lakott.118 Az új plébániaházat Fenesi halála után (1652) és Folnay prépostsága idején (1642-1666), tehát 1652-1666 között vették, de már 1665-ben javításra szorult. Csakhogy se a püspök, se a város nem vállalta az építkezés költségeit. A püspök - Széchényi György - háromszor is felszólította, földesúri széke elé idézte a várost, de az nem volt hajlandó a restaurálás költségeit magára vállalni.119 1665. augusztus 21-éré is megidézte Rákosra, úriszék elé, de meg se jelentek, sőt kijelentették a vasvári káptalan előtt, hogy se a plébánia, se az iskola javíttatásához semmi közük.120 Mikor 1666-ban a püspök megismételte követelését, építsék fel a plébániaházat és az iskolát, már fenyegetőzött, hogy ha nem teszik meg, "először ingóságaikat foglalja le és ha az nem volna elegendő, letartóztatja, bebörtönözteti és úgy megnyomorgatja őket, hogy akik csak hallanak róla, azok is csodálkoznak".121 A város ez ellen tiltakozott, mert bírói ítélet alapján nem tartoznak a plébániaház építésére. 1667-ben a város kérésére az országbíró utasította a veszprémi káptalant, tartson vizsgálatot, kinek a kötelessége volt az iskola és plébániaház építése. Három tanú is vallotta, hogy mióta a plébániát elajándékozta a domonkosoknak, Szombathelyen plébániaház sem volt, tehát a város nem is építtethette.122 A per közben az érseki szék elé került. Szelepcsényi érsek megidézte a várost szeptember 27-ére Pozsonyba,123 majd utóbb 1667. január 3-ára, mikor is mint írásban közölte a várossal, a pert mindenféleképpen be fogják fejezni , ,Q L—J 1 VKH. Prot. 1665. n. 47. Nagy Mihály, szombathelyi vámagy tiltakozott ura megbízásából "ratione et praetextu edificationis restaurationis et meliorationis Domus Parochialis".; XVII. század második feléből: "Parochia Sabariensis. Domus Parochialis minata totaliter neque oppidani volunt restaurare, onus hoc in parochum conycere intendunt." EK. Coli. Hevenessi 66. k. 137. 120 1665. aug. 17. VKH. Prot. 1665. n. 46. 121 VKH. Prot. 1666. n. 130. "ydem oppidani, tam nobiles, quam vero cives convincti convenire velint ac debeant, quod si vero nollent, primum de rebus mobilibus exeeutionem faciet, ys vero non existentibus aut insufficientibus ipsos in persona capi, incarcerari et in tantum affligi curabit, ut externi etiam, qui audierint, admirabuntur". Pedig, mondja a város bírája "a qua eiusmodi edificatione (Scholae et Parochiae) ydem oppidani per determinationem articulariter, medio illustrissimorum ac reverendissimi quondam Georgii Lippay archiepiscopi Strigoniensis et olim comitis Pauli Pálffy iudicis curiae Regiae aliorumque plurimorum Iudicum... comissariorum factam... absoluti essent". 122 SZV. For. II. f. 6. n. 155. 1667. jún. 28. kelt inquisitio. 123 Becs, 1666. szept. 11. SZV. For. II. f. 6. n. 132. Szelepcsényi idézőlevelének másolata. 351
