Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

13. A város egyházi állapota

1660. "parochiale templum opp. Sabariensis, B.M.V. Visitantis in arcé Sabariensi" a szombathelyi bíró hivatalosan vallja a káptalan előtt.83 1726. Szent Flórán napján is a várbeli templomban kellett jelen lenni a céheknek.84

4. A szentmártoni plébánia

A római Savaria egyik késői temetője helyén áll. Ókeresztény temetője és ott eltemetett temetőőrének sírköve ismert.85 Temetőkápolnája megérte a honfoglalást és Szombathely plébániájául szolgált.86 Első névleg ismert plébánosunk, Miklós kétségtelenül szentmártoni plébános volt.87 A XV. században gótikus átalakításon és talán ugyanakkor megnagyobbításon esett keresztül.88 A XVI. század elejéről két oltárát - a Szent Katalin oltárt és Szent László király oltárát89 a XV. század végéről könyvtárát ismeijük.90 1592-ben hat oltára volt, de padozata már javításra szorult.91 Szentségházáról, - ciborium - mely mint gótikus templomokban szokásos, a hajó jobb oldalán, a falba volt süllyesztve, 1600 körül - egy plébánosának végrendeletében - hallunk.92 Tornya nem volt, mai tornyát már a dominikánusok építették a XVII. század második felében93 Alatta kripták voltak, részben már a XVII. században épültek, részben régebbiek, körülötte temető - cimiterium.94

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

SZV. For.II.f. 5.n. 86.

SZV. Prot. 1726/36. 3.

NAGY L. 1938. 94. és PAULOVICS 1944. 31.; NEOGRÁDY 1905. 9. stb.

PAULOVICS 1944.

HO 1866. 94. csak szhelyi plébánosnak nevezi, de mivel más plébániáról nem tudunk, valószínűleg szentmártoni plébános volt (1328).

Abból, hogy a szentélynek diadalívén, a templom hajója felé párkány van, a Sz. Márton kápolna fölött pedig kőkeretes ablak nyílik és az alatt is van a külső templomfalon párkány, következtetem, hogyeredetileg a szentély volt a templom. Diadalíve gót, a szentélyhez kívül hozzáépítettkét támasztópillér is gót, tehát az átalakítás gót stílusban történt. Akkor a szentély boltozata jelentékenyen magasabb volt.

1504. GALGÓCZ. Lad. 47. f. 1. n. 7. a Sz. Márton egyház Sz. Katalin oltárának 1504-ben Benedek a rektora.; 1512. ápr. 12-én említik "altare S. Ladislai regis in eccl. B. Martini conf.", melynek akkor Lőrinc pap volt "rector altaris". Erre hagyta özv. Mesterházy Mihályné szőkeföldi birtokát "totum nemus Zekeberke vocatum in territorio predii Zekefeolde appellati", ami ellen Bejczy Kálmán tiltakozott a vasvári káptalan előtt, mivel az az ő elhunyt feleségét, Erzsébetet illeti. OL. Dl. 58.263.

1493. "ad dotem plebanatus S. Martini de Sabbaria" OL. Dl. 19.991.

1592. "Pavimentum Ecclesiae restaurandum est". GYP. Capsa Y. f. XII. n. 1.

VKH. Liber Signaturarum (1616).

HTA 1944.; és SZŐNYI 1933. 19. "A domonkosok építettek ugyan tornyot, de rendesen csak egyet és az nem állt a templom elején, hanem a szentély közelében... a rendi istentiszteletnek a harangozásra vonatkozó előírásai szerint."

Temetőjét a XVI. század óta emlegetik, tetemházát 1618-ban. SZV. Prot. 1618/20. 5.; Kriptájának alaprajzát közli PAULOVICS 1944. 7. a. és 7. b. melléklet.

347