Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

12. A városi iskolázás

felső templom182 és végül 1662-től 1668-ig, haláláig183 újra kövesdi plébános volt.184 1 654-ben és 1662-ben kétszer is adott kölcsönt Nádasdynak.185 1 662. április 21-én Nádasdy Ferencnek 1.000 forintot adott kölcsön és ezért "6 mező egész puszta helieket" kapott zálogba Kövesden,186 majd utóbb Nádasdy vagyonának elkobzása után arra kéri a kamarát, adjon még 2-3 lakott telket Kövesden, mert a 6 puszta nem ér 1.000 forintot és mert ő "a triguintaquinque amis curam animarum" töltött "in bonis Nádasdianis".187

Már hetven felé járt, amikor elhatározta, hogy végrendelkezik. Szándékát, hogy "hazafiui szeretetből s Istenes szándékbul" 3.500 forintos alapítványt tesz "a végre, hogy annak Interessebül esztendőnkint valamely Gymnasiumban négy szombathelyi fiuk tartassanak és taníttassanak"188 közölte Csákány Mihály szombathelyi bíróval, kinek megbízásából Hazatius János senator és Keresztúry István meg is látogatták a már betegeskedő plébánost. A végrendelet végleges formájában el sem készült, de a végrendeleti végrehajtók - Szombathely részéről Csákány Mihály jegyző, a plébánia részéről utóda Szőke Domokos, a család részéről a leány ágon rokon Bánffy Miklós - úgy egyeztek meg, hogy a hagyatékból 3.500 forintot kap Szombathely városa az ifjúság nevelésére, a kövesdi templom restaurálására 150 forintot fordítanak, a soproni ferencesek és jezsuiták, a bánfalvi pálosok és pannonhalmi bencések 25-25 forintot kapjanak misékre, a szombathelyi ispotály pedig 1.000 forintot, bár ez a végrendeletben nincs benne, de így ígérte a plébános a város megbízásából nála járt Hazatius Jánosnak és Keresztúry Istvánnak. Ami ezenfelül maradt, kiadták rokonának, Bánffy Mátyásnak.189

A városnak természetesen kellett "sub anathemate" köteleznie magát, hogy az alapítvány kamatain

1. arra való - ma azt mondanánk tehetséges - fiúkat neveltet és

2. az alapítványt soha más, profán célra nem fordítja.190

Az alapítványt eleinte a város jegyzője kezelte,191 1711 óta külön administratora, gondviselője volt az alapítványnak, aki évi 20 forint fizetésen192 kívül azt az ígéretet kapta, hogy fiát beveszik a fúndátióba, vagy ha nincs fia, ő ajánlhat egyet az alapítványra.193

182 FARKAS 1887. 444.

183 Halála éve alighanem téves, mert még 1673. dec. 18. is, mint élőt említik. OL. N.RA. f. 987. n. 53.

184 FARKAS 1887. 446.

185 OL. Lymbus II. f. 6.

186 OL. N.RA. f. 996. n. 51.

187 OL. N.RA. f. 996. n. 51. (é.n.), sőt "ego quoque iustam et moderatam pecuniae auctionem paratus ero superaddere".

188 S2V. For. XIV. Acta fundationis Birhára n. 1. Mint "fundatio és pia causa" a számadások ellenőrzése a győri püspök vicarius joga volt.

^9 VKH. Vegyes, f. 59. n. 2. Fogalmazvány év nélkül.

*9^ VKH. Vegyes, f. 59. n. 2. "ad id se aptos et idoneos" fiúkat fog neveltetni, és "sub anathemate, ut ex iusto eiusdem Capitalis interessé interteneantur, neque in alium profanum usum convertantur" és a város "sub anathemate sese et successores suos obstrinxissent in perpetuum".

^9^ Csákány Mihály és Cser György (1711-1723).

*9^ 1711. okt. 14. SZV. Prot. 1707/12. 191. és ezt csak 1758-ban szüntették meg. SZV. Prot. 1755/65. 160.

193 SZV. Prot. 1707/12. 191.

334