Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)
10. A vár és uradalma
zászlórúd céljaira is szolgálhatott. Ezen bástyafalak... egy tömbpillérszerű kiugrással keleten véget értek."40 "Az ovális bástya és kerek vár közötti területet azonban mégis lezárták magából a nagy donjonból kinyúló, széles (alapban 200, fenn 100 cm vastag) egyenes fallal, tölcsérszerűen kifelé szélesedő (talán löveg-nyílás!) nyílás meghagyásával." "A várkastély átlagban 215-220 cm vastag fala különböző mélységekben alapjaiban, helyenkint azonban az akkori felszínből kiemelkedő falaiban került elő majdnem egész északi félkörívével, 52 m hosszúságban. Igen valószínű, hogy ez az ősi, középkori formája a várnak... Hogy ez az eredeti formája s hogy az mindvégig megmaradt, arra bizonyítékaink a toldások s azoknak még a kerek vár életében történt részbeni megszűntetése. Nyugati végén később hozzáépített támpillér maradványait látjuk. Ehhez közel északra egy még nagyobb, ugyancsak "ragasztott" támpillér áll... Sajátos módon ezzel párhuzamos módon tapad a várdonjönhöz a... L alakú, 240 cm vastag újabb kori fal, amely (egy sarok híján) a római fallal együtt hatalmas, szabályos négyszögű toldalékot látszik alkotni. Úgy látszik, hogy a donjon építésekor először lerombolt római adottságot használták fel alap gyanánt amíg jóval későbben ezt a négy szögű toldalékot megépítették... A négyszögű toldalék tehát egy közbenső periódusban szolgálta a vár védelmét."41 1941 őszén Paulovics próbaásatást végzett "a székesegyház előtti téren az 1782-es jegyzőkönyvnek a vámégyszög védelmi vonalára vonatkozó adatainak ellenőrzésére". "A murus duplex vagy geminus pontosan ezen a helyen a püspöki palota mellett felszínre is került. A belsőfal mindkét próbagödörben 160 cm vastag volt, szélei kőből, illetőleg újabbkori téglából rendesen rakottak voltak, belül kevert, öntött falazású. A mai felszín alatt már 30 cm-re mutatkozott a teteje. Egyáltalán nem volt mélyen alapozva, a mai szinttől mindössze csak 245 cm-re; római falazás nyomát sem találtuk. Mind ez, mind szerkezete és anyaga arra vall, hogy a török veszedelem utáni újjáépítés műve... A vár mélyebb szintjétől mindkét gödörben 5 falépcső, illetőleg ajtónyílás (egyik befelé szűkülő, 155-185 cm széles, az északi pedig 120 cm széles) vezetett a két fal közötti magasabb szintre. Itt a külső, mindössze 65 cm vasrag falig a belső tövolság 350 cm. (ugyancsak a jegyzőköny szerint "a bástyákon kívül lévén még két circiter két ölnyi egyenes föld is kisebb kőfallal foglalva") volt. E két fal közötti magasabb szinten lakóhelyiségek vannak kisebb falakkal kamrákra osztva."42 1447-ben a fenyegetett nyugati határok védelmére Hunyadi János Losonczi Bánffy Istvánt rendelte Szombathelyre,43 1448-ban pedig a győri püspök - ugyancsak a fenyegető német támadásra tekintettel - küldte hadait 40 PAULOVICS 1943. 53., 82. j. említett feltevése "Talán ez lenne a propugnacula duo egyike, amelyeket a győri püspökség 1592-i urbáriuma említ Vö. GÉFIN 1941/a. 7." (GÉFIN 1941. 26.) téves, meit ez a két propugnaculum a külső várban volt, Paulovics pedig a belső várról beszél. 41 PAULOVICS 1943. 52-55. 42 PAULOVICS 1943. 55-56. 43 OL. Dl. 14.078. "pro ea, que ipse Stephanus filius Báni in custodia confiniorum in castro Zombathel vocato extunc constitutus fuisset". 290
