Horváth Tibor Antal: Szombathely a XV-XVIII. században - Acta Savariensia 8. (Szombathely, 1933)

8. A város közigazgatása

4. Elszámolások és számadások

(Hiányzik)

5. A város rendes jövedelmei

Saját földje,

Malomhaszon,

Vásáipénz,

Monopóliumok (pl. gyertya, só, vasárulás, faggyú kereskedelem).

6. Mértékek

Szombathelyi mértékek

Összesen két mértékkel találkozunk.

1. a pálca. Hosszmérték és egyúttal területmérték volt. Említésével csak a XVIII. században találkozunk, bár jóval régebbinek kell lennie. 1731-ben ezt írják róla: "az Pálcza olly hosszú, mintáz Város Piarczi Tornyának szélesseghe".30 Az torony pedig a XVI. században már állt.

Mint hosszmértékről mondják, hogy "az udvaron két pálczányi hely hagyatott".31

Máskor mint területmértéket említik. Pl. egy újonnan épült háznak nem lévén erdeje "a Város harasztjából (erdőt) kiszakasztani" rendel a város. És pedig 1769-ben "hat Pálcza erdő",32 1772-ben egyik házhoz 7, a másikhoz 4 "pálczára való erdőt".33 Miután a Város tornyát 1837-ben lebontották, csak ásatás dönthetné el, mekkora volt a szombathelyi pálca.

2. 1592-ben a köbölről azt írják: "Notandum est de cubulis antiquis, quomodo nimirum debeant reduci in novam mensuram Budensem a Regno acceptam".34 Ennek használatát 1588. 16. te. rendeli el országosan.

3^ SZV. Prot 1731. címlapján.

31 SZV. Prot 1700/07. 84. Ez is lehet területmérték!

32 SZV. Prot. 1768/72. 59.

33 SZV. Prot 1768/72. 389.; Irodalmi utalással csak TAKÁTS 1929. 329. találkozunk. "A pálca, mint hosszúságmérő a Dunántúl sok vidékén járta", s hivatkozik Nádasdy javainak 1672-iki összeírására. ZSÁMBÉKI 1937. 323. ugyenerre hivatkozik, de hozzáteszi: "Értéke vidékenként különböző volt".

34 GYP. Capsa Y. f. XII. n. 11. (és OL. U. et C. f. 119. n. 6.)

242